Infostart.hu
eur:
365.65
usd:
325.64
bux:
0
2026. október 7. szerda Amália
Gyógytornász nézi az egyik beteg kezét a Jósa András Oktatókórház COVID-intenzív osztályán Nyíregyházán 2020. november 25-én.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Koronavírus: látványosan csökkent az intenzíven ápoltak aránya

Látványosan, 60 százalékról 36 százalékra csökkent globálisan a Covid-19 miatt intenzív osztályon ápoltak halálozási aránya a járvány kezdete óta egy új tanulmány szerint.

Az új típusú koronavírus okozta világjárvány tavaly év eleji kitörése óta a halálozási arány azért javult ekkorát, mert jelentősen fejlődtek a gyógyítás módjai - írta a The Guardian online kiadása az Anaesthesia című szaklap friss számában közölt kutatásról, amely 43 128 beteg adatait magában foglaló 52 korábbi tanulmány alapján készült.

A kutatást a bathi Royal United Hospital kutatója, Tim Cook vezette, a további négy szerző szintén a brit Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) szakembere.

Az intenzív osztályokon ápoltak halálozási aránya a március végi majdnem 60 százalékról május végére kevesebb mint 42 százalékra esett vissza a kutatócsoport első elemzése szerint, az új tanulmány ezt a csökkenő tendenciát mutatja ősszel is, októberre már csak 36 százalékos a halálozás. A kutatást végző orvosok azonban arra figyelmeztettek, hogy a tavaly év végére elért jelentős javulás megtorpanhatott.

Az új vírusvariánsok megjelenése miatt több ember lett súlyos beteg, ami növelheti az intenzíven ápoltak halálozási arányát. Az egész világon zajló védőoltási program ugyanakkor csökkentheti az életmentő kezelésre szorulók számát.

"A szeptember végi halálozási arányok minden vizsgált tanulmányban alacsonyabbak voltak, mint amit május végén jelentettünk" - írták a tudósok.

A javulást a szteroidok kiterjedtebb használatának, az oxigénterápia és az infúzió alkalmazása módjának és a vérrögkockázat kezelésének számlájára írható.

A világ legtöbb régiójában a halálozási arány jelenleg 30-40 százalék között mozog, az európai átlag 33,4 százalék, az észak-amerikai 40 százalék. Az ausztráliai Victoria államban szokatlanul alacsony, 11 százalék, a Közel-Keleten rendkívül magas, 62 százalék, ez utóbbi adatot a térség négy országát felölelő tanulmány alapján állapították meg.

Címlapról ajánljuk

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol Demkó Attila: Oroszország eddig kesztyűs kézzel bánt Magyarországgal (Puskás Zsuzsa)">

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×