Nem is tudnánk elképzelni "karanténabb" felmérést annál, amilyet az amerikai Purdue Egyetem munkatársai készítettek a közelmúltban: az Euronews arról tudósít, hogy kiszámították, mennyivel csökkenthető karbonlábnyomunk azzal, ha egy videobeszélgetésben kikapcsolt kamerával veszünk részt.

Egy egyórás megbeszélés 150-1000 gramm közti mennyiségű széndioxid-kibocsátással jár, 12 liter vizet igényel és egy iPad Mini méretének megfelelő nagyságú földterületet használ el.

Ha kikapcsoljuk kameránkat és csak hangban vagyunk ott a meetingen, 86 százalékkal csökkenhet széndioxid-, víz- és talajfelhasználásunk.

Ez a kutatás az első, amely nemcsak kibocsátott szén-dioxidban, hanem a víz- és talajhasználat mennyiségében is méri az internetes infrastruktúra használatát. A YouTube, a Zoom, a Facebook, a Twitter és a TikTok használata mellett a netes szörfölés és a számítógépes játékok kapcsán is kiszámították, mennyi erőforrásba kerül egy Gigabyte mennyiségű adatforgalom. A következtetés meglehetősen egyszerű:

ha videót streamelünk, az nagyobb ökológiai lábnyommal jár.

Kaveh Madani, a kutatás vezetője szerint a bankok felhívják a figyelmet arra, mennyi papírt spórolunk, ha posta helyett elektronikus ügyintézésre állunk át, de arról ritkán esik szó, milyen haszna van annak, ha kikapcsoljuk a kamerát vagy kisebb felbontást használunk.

Hogy hogyan váltható vízre, talajra és szén-dioxidra egy megbeszélés az osztályvezetővel? Az arcmásunkat a főnökünk laptopjára juttatni rengeteg adat megteremtésével és továbbításával jár, ami pedig áramigényt is jelent. Az információkat feldolgozó és tároló adatközpontok egyre energiahatékonyabban működnek ugyan, de mindig is lesz erőforrásigényük.

A széndioxid-kibocsátás, vízfelhasználás és talajhasználat nagy különbségeket mutat attól függően, hogy melyik országban és milyen platformon interneteznek a felhasználók. Például a megújuló energia terén úttörő Németországban a víz és talajhasználat sokkal nagyobb, mint más területeken.

Roshanak Nateghi, a Purdue Egyetem professzora szerint az, hogy a legtöbbször a karbonlábnyomról beszélünk a környezetvédelem kapcsán, megakadályoz bennünket abban, hogy holisztikusabb szemléletben közelítsük meg ökológiai lábnyomunkat. Arra is rámutatott, hogy a felmérés adatai nyersek, nagyban támaszkodnak az internetszolgáltatók közléseire, arra azonban mindenképpen érdemesek, hogy felhívják az emberek figyelmét a problémára.