Infostart.hu
eur:
385.21
usd:
331.83
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Védőfelszerelést viselő ápoló megsimogatja egy beteg kezét a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2020. május 5-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Pécsi virológusok: értsük a lényeget, kemény telünk lesz!

Újabb fontos bejegyzéssel szolgáltak a pécsi virológusok. Mint írják, egy Kínából érkezett tanulmány, amely nemrégiben jelent meg a Science-ben, sok előző eredménnyel együtt mára már jó képet fest arról, hogy: mennyire és mikor fertőzünk, milyen eséllyel adjuk tovább a koronavírust.

A tanulmány több mint ezer fertőzöttet és azok 15 600 kontaktját vizsgálta és elemezte részletesen. Ennek főbb megállapításai:

  • A fertőzési esély átlagosan a háztartásokban 7,2 százalék, háztartáson túli családi kontaktoknál 1,7 százalék, szociális/baráti kapcsolatok esetében 0,9 százalék, míg a közösségi/utcai kontaktok esetében 0,4 százalék. A zárt helyeken, hosszabb időn át történő érintkezés a leginkább kockázatos.
  • Az elsődleges fertőző egyén fertőzése a kontaktokon átlagosan 5,3 (2,7 és 8,3 között) nap után jelentkezett. A fertőzési események 63 százaléka a tünetek megjelenése előtt zajlott le.
  • A leginkább fertőző időszak a tünetek megjelenése előtti és a tünetek megjelenésének ideje.
  • A SARS-CoV-2 vírus átadása a közelség, zárt helyek és a szociális interakciók növekedésének számának összefüggésében nő. A közösségi terjedést korlátozó intézkedések leginkább a háztartásokba helyezték át a járvány terjedését.
  • Az elsődleges fertőzöttek 15 százaléka adta tovább a fertőzést a kontaktok 80 százalékának (a maradék 20 százalék máshonnan kapta el). Vagyis nagyjából az emberek egy ötöde adja tovább a vírust közösségi szinten vizsgálva.

Következtetések

A járvány terjedését tehát továbbra is a zárt terek, sűrű szociális interakciók és nagyobb létszámú összejövetelek mozgatják leginkább. Nagyon fontos az ünnepek közeledtével, hogy

értsük a legfőbb szabályokat – maszkviselés, távolságtartás, kézmosás, közösség kerülése

– emelik ki a Facebook-posztban.

A jelenlegi tudományos álláspont szerint a leginkább fertőzőképesek a tünetek megjelenésekor és azt megelőzően vagyunk, így különösen fontos, hogy

ha valaki betegnek érzi magát vagy enyhe tünetei vannak, ne menjen közösségbe.

A felelősség nem rólunk szól elsősorban, hanem a fertőzés átadásának megakadályozásáról.

Végezetül hozzáteszik: „sajnos előbb-utóbb a fertőzési láncolatok elérik a veszélyeztetett embereket és megtelítik a kórházakat. Értsük a lényeget és figyeljünk egymásra, nehéz telünk lesz. A jónak tűnő hírek se tévesszenek meg minket, a küzdelem a jövő évben enyhülhet így a tél várhatóan küzdelmes és nehéz lesz, de előbb utóbb eljön a vége.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×