Infostart.hu
eur:
362.32
usd:
322.84
bux:
146064.21
2026. november 10. kedd Réka
Védőfelszerelést viselő ápoló megsimogatja egy beteg kezét a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2020. május 5-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Pécsi virológusok: értsük a lényeget, kemény telünk lesz!

Újabb fontos bejegyzéssel szolgáltak a pécsi virológusok. Mint írják, egy Kínából érkezett tanulmány, amely nemrégiben jelent meg a Science-ben, sok előző eredménnyel együtt mára már jó képet fest arról, hogy: mennyire és mikor fertőzünk, milyen eséllyel adjuk tovább a koronavírust.

A tanulmány több mint ezer fertőzöttet és azok 15 600 kontaktját vizsgálta és elemezte részletesen. Ennek főbb megállapításai:

  • A fertőzési esély átlagosan a háztartásokban 7,2 százalék, háztartáson túli családi kontaktoknál 1,7 százalék, szociális/baráti kapcsolatok esetében 0,9 százalék, míg a közösségi/utcai kontaktok esetében 0,4 százalék. A zárt helyeken, hosszabb időn át történő érintkezés a leginkább kockázatos.
  • Az elsődleges fertőző egyén fertőzése a kontaktokon átlagosan 5,3 (2,7 és 8,3 között) nap után jelentkezett. A fertőzési események 63 százaléka a tünetek megjelenése előtt zajlott le.
  • A leginkább fertőző időszak a tünetek megjelenése előtti és a tünetek megjelenésének ideje.
  • A SARS-CoV-2 vírus átadása a közelség, zárt helyek és a szociális interakciók növekedésének számának összefüggésében nő. A közösségi terjedést korlátozó intézkedések leginkább a háztartásokba helyezték át a járvány terjedését.
  • Az elsődleges fertőzöttek 15 százaléka adta tovább a fertőzést a kontaktok 80 százalékának (a maradék 20 százalék máshonnan kapta el). Vagyis nagyjából az emberek egy ötöde adja tovább a vírust közösségi szinten vizsgálva.

Következtetések

A járvány terjedését tehát továbbra is a zárt terek, sűrű szociális interakciók és nagyobb létszámú összejövetelek mozgatják leginkább. Nagyon fontos az ünnepek közeledtével, hogy

értsük a legfőbb szabályokat – maszkviselés, távolságtartás, kézmosás, közösség kerülése

– emelik ki a Facebook-posztban.

A jelenlegi tudományos álláspont szerint a leginkább fertőzőképesek a tünetek megjelenésekor és azt megelőzően vagyunk, így különösen fontos, hogy

ha valaki betegnek érzi magát vagy enyhe tünetei vannak, ne menjen közösségbe.

A felelősség nem rólunk szól elsősorban, hanem a fertőzés átadásának megakadályozásáról.

Végezetül hozzáteszik: „sajnos előbb-utóbb a fertőzési láncolatok elérik a veszélyeztetett embereket és megtelítik a kórházakat. Értsük a lényeget és figyeljünk egymásra, nehéz telünk lesz. A jónak tűnő hírek se tévesszenek meg minket, a küzdelem a jövő évben enyhülhet így a tél várhatóan küzdelmes és nehéz lesz, de előbb utóbb eljön a vége.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Fenntarthatóság, klímaváltozás, kibertámadások – kifejezések, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat. Mit tenne, ha napokig nem férne hozzá a pénzéhez, mint a múlt héten Paraguayban milliók, vagy mihez kezdene, ha sokáig nem lenne áram, mint tavaly Spanyolországban rengeteg háztartás számára? A témáról Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató, környezettudós nyilatkozott az InfoRádióban.

Magyar Péter: a második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet

A második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet, mint jelenleg – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök Berlinben, a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett, 17. State of Europe (Európa helyzete) című rendezvényen hétfőn, a berlini fal leomlásának 37. évfordulóján.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×