eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Fürdőzők a Balatonban Balatonfürednél a meteorológia nyár első napján, 2018. június 1-jén.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Számok: nem volt ez olyan meleg nyár - vagy mégis?

Rekorddöntögető hőhullámok nem voltak, de a sokévi átlagnál azért magasabb értékeket leolvasni a hőmérőkről.

Gyakori felhőszakadások jellemezték a nyarat, amely idén rekorddöntögető hőhullámok nélkül telt el. Bár országos napi melegrekordok nem születtek, így is a sokévi átlagnál melegebb volt a nyár - állapította meg az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-nek készített elemzésében.

Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 21,1 Celsius-fok volt, míg az 1981-2010-es átlag: 20,3 fok. A júliusi középhőmérséklet megfelelt az átlagnak. A június 0,6 fokkal, az augusztus 1,8 fokkal volt melegebb az átlagnál. Ezzel

a 10. legmelegebb augusztus volt az idei 1901 óta.

A nyár a szokásosnál hűvösebb idővel kezdődött, június első napjain a fagyzugos helyeken 0 fok közelébe hűlt a levegő. Az évszak legalacsonyabb hőmérsékletét, 0,6 fokot június 2-án, Zabaron mérték. Az év első melegebb időszakára június végéig kellett várni, 28-án idén először haladta meg a 25 fokot az országos átlaghőmérséklet.

A legmagasabb hőmérséklet ugyan július első felében is gyakran elérte a 30 fokot, de tartós és intenzív hőhullám nem alakult ki, majd a nyár közepén kifejezetten hűvös időszak következett. Július 12. és 19. között az országos átlag mindössze 17,6 fok volt, csaknem 4 fokkal elmaradt a szokásostól.

Július végén és augusztus 7-10. körül volt két kisebb hőhullám 35 fok közeli, néhány állomáson még magasabb csúcshőmérséklettel. A nyár és egyben az év legmelegebb napja általában július végén vagy augusztus elején szokott lenni Magyarországon. Idén viszont

augusztus 30-án volt a legmelegebb.

Délkeleten többfelé 37 fok köré melegedett a levegő, a legmagasabb hőmérsékletet, 37,4 fokot Mezőkovácsházán mérték.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2020-as nyár a tizenhatodik legmelegebb és a tizennyolcadik legcsapadékosabb volt 1901 óta. Az évszak csapadékösszege előzetes adatok alapján országos átlagban 266,6 milliméter volt. Az elmúlt négy évtizedben csak a 2010-es, a 2005-ös és az 1999-es nyáron hullott az ideinél több csapadék. Mindhárom hónap csapadékosabb volt a normálnál: júniusban a szokásosnál 48, júliusban 23, augusztusban 27 százalékkal esett több csapadék.

Ahogy a nagyon csapadékos nyarakon, úgy idén is gyakrabban fordultak elő felhőszakadással kísért heves zivatarok, amelyek a csapadék nagy részét adták. A nyár legcsapadékosabb napja július 24. volt, amikor a Somogy megyei Vésén 178 milliméter csapadék hullott, de a délnyugati országrészben több állomáson is meghaladta akkor a napi csapadékösszeg a 100 millimétert. Az évszak legnagyobb csapadékösszege is Véséhez köthető, ahol a három hónap alatt 585,6 milliméter csapadék hullott. Magyarországon ez rendkívül soknak számít, hiszen van, hogy egész évben nem hullik ennyi csapadék - jegyezték meg.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×