Infostart.hu
eur:
387.52
usd:
330.68
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Fürdőzők a Balatonban Balatonfürednél a meteorológia nyár első napján, 2018. június 1-jén.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Számok: nem volt ez olyan meleg nyár - vagy mégis?

Rekorddöntögető hőhullámok nem voltak, de a sokévi átlagnál azért magasabb értékeket leolvasni a hőmérőkről.

Gyakori felhőszakadások jellemezték a nyarat, amely idén rekorddöntögető hőhullámok nélkül telt el. Bár országos napi melegrekordok nem születtek, így is a sokévi átlagnál melegebb volt a nyár - állapította meg az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-nek készített elemzésében.

Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 21,1 Celsius-fok volt, míg az 1981-2010-es átlag: 20,3 fok. A júliusi középhőmérséklet megfelelt az átlagnak. A június 0,6 fokkal, az augusztus 1,8 fokkal volt melegebb az átlagnál. Ezzel

a 10. legmelegebb augusztus volt az idei 1901 óta.

A nyár a szokásosnál hűvösebb idővel kezdődött, június első napjain a fagyzugos helyeken 0 fok közelébe hűlt a levegő. Az évszak legalacsonyabb hőmérsékletét, 0,6 fokot június 2-án, Zabaron mérték. Az év első melegebb időszakára június végéig kellett várni, 28-án idén először haladta meg a 25 fokot az országos átlaghőmérséklet.

A legmagasabb hőmérséklet ugyan július első felében is gyakran elérte a 30 fokot, de tartós és intenzív hőhullám nem alakult ki, majd a nyár közepén kifejezetten hűvös időszak következett. Július 12. és 19. között az országos átlag mindössze 17,6 fok volt, csaknem 4 fokkal elmaradt a szokásostól.

Július végén és augusztus 7-10. körül volt két kisebb hőhullám 35 fok közeli, néhány állomáson még magasabb csúcshőmérséklettel. A nyár és egyben az év legmelegebb napja általában július végén vagy augusztus elején szokott lenni Magyarországon. Idén viszont

augusztus 30-án volt a legmelegebb.

Délkeleten többfelé 37 fok köré melegedett a levegő, a legmagasabb hőmérsékletet, 37,4 fokot Mezőkovácsházán mérték.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2020-as nyár a tizenhatodik legmelegebb és a tizennyolcadik legcsapadékosabb volt 1901 óta. Az évszak csapadékösszege előzetes adatok alapján országos átlagban 266,6 milliméter volt. Az elmúlt négy évtizedben csak a 2010-es, a 2005-ös és az 1999-es nyáron hullott az ideinél több csapadék. Mindhárom hónap csapadékosabb volt a normálnál: júniusban a szokásosnál 48, júliusban 23, augusztusban 27 százalékkal esett több csapadék.

Ahogy a nagyon csapadékos nyarakon, úgy idén is gyakrabban fordultak elő felhőszakadással kísért heves zivatarok, amelyek a csapadék nagy részét adták. A nyár legcsapadékosabb napja július 24. volt, amikor a Somogy megyei Vésén 178 milliméter csapadék hullott, de a délnyugati országrészben több állomáson is meghaladta akkor a napi csapadékösszeg a 100 millimétert. Az évszak legnagyobb csapadékösszege is Véséhez köthető, ahol a három hónap alatt 585,6 milliméter csapadék hullott. Magyarországon ez rendkívül soknak számít, hiszen van, hogy egész évben nem hullik ennyi csapadék - jegyezték meg.

Címlapról ajánljuk
Fenyőfaválasztás körüli mizériák – számos tévhitet cáfol az ökológus

Fenyőfaválasztás körüli mizériák – számos tévhitet cáfol az ökológus

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint érdemes alternatív karácsonyfa-megoldásokban is gondolkodni, de ha valaki élő fenyőt vásárol, akkor lehetőség szerint Magyarországon termesztett, ne túl nagyméretű fenyőt válasszon, amit az ünnepek után komposztálhat. Aszalós Réka az InfoRádióban elmondta: a műfenyők nagyrészt PVC-ből készülnek, ami nem lebomló műanyag, így egy idő után a műfenyő olyan hulladék lesz, ami szennyezi a környezetet.

Ukrajna tervezett NATO-tagságáról nyilatkozott Volodimir Zelenszkij

Ukrajna nem maradhat bizonytalanságban a jövő évi pénzügyi forrásait illetően, mert ez komoly kockázatot jelentene az ország számára - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a brüsszeli uniós csúcson tartott sajtótájékoztatóján.
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával
A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×