A csalánkiütés egy speciális bőrkiütés típus, ami nagyon gyorsan meg tud jelenni vagy képes eltűnni, nagyon erősen viszket és általában rózsaszínű - tehát nem élénken piros -, de néha lehet akár fehér színű is - mondta Szegedi Andrea, a Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinika és Tanszék professzora az InfoRádióban azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával működő tudomany.hu oldal összeállítást közölt a csalánkiütés és az allergia kapcsolatáról. A csalánkiütéssel járó betegség neve latinul urticaria. Az urticaria lehet akut, néhány hétig tartó, és lehet krónikus, azaz néhány hónapig, de akár évekig is elhúzódó. Ez a két forma két különböző betegséget takar, nem egymásból alakulnak ki.

A csalánkiütéssel kapcsolatban a leggyakoribb félreértés és tévhit az, hogy ezek a betegségek mindig allergiás eredetűek. "A csalánkiütés lehet allergiás tünet, de sokkal gyakoribb, hogy nincs allergiás oka" - mondta ezzel kapcsolatban a professzor. Szavai szerint az akut urticaria betegség részeként megjelenő csalánkiütés leggyakrabban valamilyen akut vírusfertőzéshez társuló a tünet. A második leggyakoribb oka pedig valóban lehet allergia - jegyezte meg Szegedi Andrea. Az akut urticaria nagyon gyakori, a társadalom 25 százaléka szenved legalább egy alkalommal akut urticariás kiütéstől élete során. Elsősorban a gyerekek és fiatalok betegsége, a férfiak és a nők azonos arányban érintettek.

Az allergiás csalánkiütéseknél ödéma, és a betegek kis részénél anafilaxia, vagyis a legsúlyosabb is kialakulhat. A leggyakrabban gyógyszerek, élelmiszerek, illetve darázs- vagy méhcsípés okoz allergiát. A gyógyszerek (elsősorban antibiotikumok, láz- és fájdalomcsillapítók, helyi érzéstelenítők) inkább felnőtteknél, az élelmiszerek (tej, tojás, mogyoró, dió, szója, gyümölcsök) gyerekeknél váltanak ki súlyos allergiát. Csak ezeknél a betegeknél van értelme allergiavizsgálatokat végezni, de sajnos még náluk is előfordul, hogy a tesztekkel sem tudjuk azonosítani az allergiát kiváltó anyagot, mert a rendelkezésünkre álló tesztanyagok száma limitált, és nem fedik le a körülöttünk létező összes allergént.

Ezzel szemben a krónikus csalánkiütés betegségnél megjelenő csalánkiütés szinte soha nem allergiás eredetű, sokkal bonyolultabb, sokkal kevésbé ismert mechanizmusok állnak a hátterében - mondta a professzor. A kiütések pedig hónapokig, néha évekig is fennállnak. Inkább a középkorúak betegsége, a lakosság kevesebb mint 1 százalékát érinti, és sokkal többször fordul elő a nőknél, mint a férfiaknál. Az ilyen betegeknél gyakorlatilag nem merül fel a háttérben allergia, mint kiváltó tényező, ezért nem is kell őket erre tesztelni. A kiütések megjelenésekor elsősorban autoimmun reakcióra, pszeudoallergiára vagy krónikus gócfertőzésre, illetve fizikai ingerek okozta csalánkiütésre (indukálható urticaria) gyanakszanak az orvosok.

A pszeudoallergia vagy intoleranciareakció oka még nem pontosan ismert az orvostudomány előtt. Azonban nem immunológiai jellegű, egyéni érzékenység okozza a csalánkiütést. Ez azért okoz gondot, mert megszólalásig hasonlít a valódi allergiás urticariához, de utólag nem lehet beazonosítani allergiás bőrtesztekkel vagy allergiavizsgálati vértesztekkel. Az intolerancia kimutatására szolgáló vérvételi módszereknek (IgG-mérések) az orvostudomány jelen ismeretei szerint nincs informatív értékük, nem segítik a betegek ellátását.

Azt, hogy éppen melyik betegség kínozza a pácienst, az orvosok a kórelőzmények feltárásával, majd az így begyűjtött információk alapján elrendelt vizsgálatokkal igyekeznek kideríteni.

"Az orvos először csak a tüneteket látja, a betegek pedig sokszor telefonnal készített fotókkal érkeznek, mivel mikor bejönnek a rendelőbe, akkor éppen nincs rajtuk a kiütés, de egyébként órákon keresztül rajtuk van szinte minden nap" - mondja Szegedi Andrea. Ha csak néhány napja láthatóak a kiütések, akkor akut, ha viszont már hónapok óta kínozzák a beteget, akkor krónikus állapotról van szó. Miután ezt az orvos eldöntötte, a már feltárt kiváltó okok közül próbálják megállapítani, hogy az adott páciensnél épp melyik válthatta ki a reakciót.

"Akut csalánkiütésnél főleg fertőzéseket keresünk a háttérben, vagy ha a beteg kórtörténete gyanús valamilyen allergiára, akkor rendelnek el allergiatesztet" - hangsúlyozta a professzor. Főleg az intoleranciareakciók kiszűréséhez használt tesztek hiányosságai miatt a legfőbb segítség a beteg alapos kikérdezése, pontos és részletes vizsgálata, hosszabb távú követése napló- és fotódokumentációval.