INFORÁDIÓ 
2020. augusztus 6. csütörtök
Berta, Bettina

balaton

algásodás

kotrás

kotróhajó

Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.

Újabb részletek derültek ki a balatoni kotrásról

Infostart

Teljes a bizonytalanság a balatoni algásodással kapcsolatban; az biztos, hogy az elmúlt évtizedekben ugyanilyen okból kifolyólag sokkal több iszapot szedtek ki, mint amennyit most terveznek.

Igen nehéz tisztán látni a balatoni mederkotrás ügyében, szinte már csak az biztos, hogy zavaros a magyar tenger vize, többek között azért is, mert csütörtökön egy mederkotró hajó kezdte meg a munkát a tó nyugati medencéjében, az északi partnál, miután az algásodás következtében megnövekedett a víz klorofill-A tartalma, ami miatt a vízügy harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el.

A Balatontipp portál a tisztánlátás végett a vízügyhöz fordult, hogy tisztázódjon néhány vízminőségi és beavatkozási kérdés.

A vízügy (OVF) közölte, az utóbbi években rengeteg adathoz jutott a tó vízminőségével kapcsolatban, így jelölte ki az elsődleges beavatkozási helyszínt, de azt is hozzátette, a Balaton összetett rendszer, az algásodás egy kotrástól nem fog megszűnni, akár a vízgyűjtő területeken is szükség lehet beavatkozásokra hamarosan.

A kotrás először egy 20 centis iszapvastagságon történik meg, 16 ezer köbmétert emelnek ki az iszapfelszínről, és 80 ezret "mélykotrásból". A helyszínre vezényelt hajó kotrási kapacitása ugyanakkor mindössze 50-100 köbméter naponta. Azonban a Góliát hajó mellett van két további kotró, ezek együttesen 1500-1700 köbméter is képesek naponta kiemelni, egy nap 12 órán át működve. A kikotort anyag a balatongyöröki zagytérbe kerül.

A munkának nincs tervezett befejezési időpontja,

addig dolgoznak az iszapban és a vízgyűjtőn, amíg a mérések ezt indokolják. Azt a vízügy nem közölte, mennyibe kerülnek az erőfeszítések, csak azt, hogy a pénz megvan rá.

A cikk emlékeztet rá, hogy a mostani, szűk 100 ezer köbméteres iszapkotráshoz képest 1992 és 2004 között ugyanezzel a céllal 5,4 millió köbméternyi iszapot emeltek ki a Balatonból. Abban az időben a naptej mellett a Chlorocid kenőcs is ajánlott szer volt az érzékeny bőrű strandolók útipoggyászában az algák okozta bőrgyulladás kezelésére.

Szakértők közt máig vita van arról, mi okozza a Balaton algásodását. Van, aki szerint

  • a mederben lerakódott foszfor a hibás - ezt orvosolná a kotrás
  • a Kis-Balatonból érkező anyagokat kell kárhoztatni
  • a tisztított, beengedett szennyvvíz összetevőivel van baj
  • a magas vízszint a felelős
  • a motoros hajók kavarnak.

A lap által megkérdezett szakember szerint mindenesetre a kotrás mostani tempója és nagyságrendje semmire nem lesz elég, "szemfényvesztés".

Nyitókép: MTI/Varga György
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018