Infostart.hu
eur:
363.11
usd:
313.32
bux:
150110.32
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
Nyitókép: Pixabay

Tudja, mennyi műanyagot eszik? Kiszámolták

Riasztó mennyiségek derültek ki, és azt még nem is tudni, mit okoz a szervezetbe került műanyag.

Nagyjából 20 kilogrammnyi mikroműanyagot fogyaszt el egy ember az élete során - derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) közelmúltban megjelent tanulmányából, amelynek eredményeihez a Reuters hírügynökség "szemléltető ábrákat" készített.

Az elmúlt ötven évben drasztikusan megnőtt a műanyagtermelés, ami az olcsó, eldobható termékek széleskörű használatához vezetett.

Ezek az egyszerhasználatos műanyagok pusztító hatással vannak a környezetre, elárasztják a tengerpartokat, megölik a tengeri élővilágot.

Ezek a műanyagok nem biológiailag lebomlók, hanem apró részecskékre darabolódnak fel, és eljutnak mindenhová, beleértve a táplálékláncot is.

Egy hét alatt egy ember egy műanyagflakon kupakjának megfelelő mennyiségű - nagyjából 5 gramm - műanyagot fogyaszt el, főleg a vízivás, valamint az olyan ételek révén, mint a kagylók és rákfélék, amelyeket általában egészben, vagyis az emésztőrendszerükben lévő műanyagokkal együtt fogyasztanak.

Mindez azt jelenti, hogy egy hónap alatt nagyjából 21 gramm, egy évtized során akár 2,5 kilogramm mikroműanyag is bekerülhet egy ember szervezetébe.

Egy emberélet alatt ez körülbelül 20 kilogramm mikroműanyagot jelent, ami nagyjából két nagyméretű kukának megfelelő mennyiség.

A kutatók szerint egyelőre nem tudni, hogy ezeknek a mikro- és nanoműanyagoknak az elfogyasztása milyen hatással van az emberi egészségre.

"Annyit tudunk, hogy ezek bekerülnek a szervezetünkbe és fennáll a lehetősége, hogy mérgezést okoznak. Ez pedig kétség kívül okot ad az aggodalomra" - mondta Thava Palanisami, az ausztráliai Newcastle Egyetem munkatársa, aki részt vett a WWF tanulmányának elkészítésében.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az Arénában: csakis a fenékküszöbös megoldás kerülhetett most szóba Pakson, aztán majd figyelni kell

Szakértő az Arénában: csakis a fenékküszöbös megoldás kerülhetett most szóba Pakson, aztán majd figyelni kell

Rohammunkában épül a fenékküszöb a Duna paksi szakaszán, hogy biztosítani tudják az atomerőmű hűtéséhez szükséges vízszintet. A létesítmény tervezésében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakemberei is részt vettek. Baranya Sándor, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője, vízépítő mérnök az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról, milyen példátlan kihívást jelent ez a beruházás, amelynek csak elméletben volt alternatívája, gyakorlatban nem. Ha helyreáll a Duna vízszintje, onnantól pedig a figyelés lesz a munka.
inforadio
ARÉNA
2026.08.18. kedd, 18:00
Sós Csaba
a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×