Infostart.hu
eur:
383.54
usd:
329.21
bux:
108571.16
2025. december 10. szerda Judit

Meghalt Pál Lénárd

A szilárdtest-fizika és a nukleáris technológiák Kossuth-díjas kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 94 évet élt.

Pál Lénárd 1925-ben született Gyomán. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát 1949-ben, 1950-től 1953-ig a moszkvai Lomonoszov Egyetem aspiránsa volt, hazatérve a Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI) folytatta Moszkvában megkezdett ferromágneses kutatásait. A KFKI-ban 1953-tól osztályvezetőként, 1970-től igazgatóként, 1974-től 1978-ig pedig főigazgatóként dolgozott.

Pál Lénárd kutatási területe a szilárdtest-fizika, a neutronfizika, valamint a valószínűségszámítás fizikai alkalmazásának lehetősége volt. Jelentős szerepe volt az egyetlen magyar kísérleti atomreaktor megépítésében.

A fizikust 1961-ben választották az MTA levelező tagjává, majd 1973-ban rendes tagjává. Tudományszervezői és tudománypolitikai tevékenysége részeként 1980-tól 1984-ig az MTA főtitkára, 1978-tól 1980-ig és 1984-1985-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Atomenergia Bizottság elnöke volt, 1978 és 1992 között a Magyar Fizikai Folyóirat főszerkesztői teendőit is ellátta. Munkásságát egyebek mellett Kossuth-díjjal és Akadémiai Aranyéremmel ismerték el.

Címlapról ajánljuk
Nem sikerült a kézilabdacsoda: Hollandia megállította a magyar válogatottat a női világbajnokság negyeddöntőjében

Nem sikerült a kézilabdacsoda: Hollandia megállította a magyar válogatottat a női világbajnokság negyeddöntőjében

A magyar női kézilabdaválogatott sima mérkőzésen 28-23-as vereséget szenvedett a német–holland közös rendezésű világbajnokság negyeddöntőjében a rotterdami Ahoy Arénában. A hollandok már az első félidőben elhúztak öt góllal, és végig tartották a különbséget, nem sikerült felzárkózni. A mieink ezzel a hetedik helyen végeztek a vb-n, ami az elmúlt húsz év legjobb teljesítménye.

Helyzetjelentés a hazai napelem-boomról: új pályázatok és támogatások, nagy előretörés

A napelemek idehaza idén összesen 6,6 terawattóra villamos energiát termeltek, amivel a zöldenergia-termelők nemcsak termelésben, hanem teljesítményben is megelőzték a gázt, és átvették a második helyet az atomenergia után – mondta az InfoRádióban a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke, Kiss Ernő.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×