Infostart.hu
eur:
385.61
usd:
328.61
bux:
120339.94
2026. január 21. szerda Ágnes
Nyitókép: Pixabay.com

Hárman osztoznak a közgazdasági Nobel-emlékdíjon

Az idei az 51. alkalom, amikor átadják a rangos elismerést.

A kilencmillió svéd korona (908 ezer dollár) pénzjutalommal járó díjat december 10-én adják át Stockholmban.

Az akadémia indoklása szerint az idei kitüntetettek kísérleteik során új megközelítést alkalmaztak, hogy megbízható válaszokat kapjanak arra, melyek a globális szegénység elleni küzdelem legjobb módozatai. Kutatásaik megállapításai drámai mértékben javították a szegénység elleni küzdelem sikerességét a gyakorlatban.

A három közgazdász kisebb és pontosabb kérdésekre bontotta le a szegénységet olyan területeken, mint az oktatás és az egészségügy, megkönnyítve ezáltal a problémák azonosítását és megoldását.

"Egyik kutatásuk közvetlen eredményeként több mint ötmillió indiai gyermek részesült iskolákban hatékony felzárkóztató programok előnyeiből" - írta az akadémia, amely egy másik példaként említette a megelőző egészségügyi ellátás kedvező hatásairól szóló kutatásokat.

A kitüntettek közül Abhijit Banerjee és Esther Duflo házastársak, az Egyesült Államokban élnek, mindketten a Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology) professzorai.

Az 1972-ben Párizsban született francia Esther Duflo amerikai állampolgár is, generációjának egyik legkiemelkedőbb közgazdásza, akit szerte a világban ismertté tett a szegénység kutatásában végzett empirikus munkássága. Az alapvetően Indiában végzett kutatásainak köszönhetően Barack Obama amerikai elnök fejlesztési kérdésekben illetékes tanácsadója lett 2013-ban. A közgazdasági Nobel-díjasok sorában ő a második nő, és egyben a legfiatalabb, aki valaha kiérdemelte a kitüntetést.

Férje, Abhijit Banerjee 1961-ben Indiában született. Amerikai állampolgár, akinek a fejlesztési közgazdaságtan területén végzett munkásságát ismerte el a svéd tudományos akadémia, különös tekintettel a globális szegénység enyhítésére.

Az amerikai Michael Kremer 1964-ben született, a Harvard egyetem professzora, aki a fejlődő afrikai és latin-amerikai országok szakértője. A 1990-es évek közepén a Kenya nyugati részén végzett kísérleteivel megmutatta, hogyan lehetséges egy sor külön intézkedéssel javítani az iskolások eredményeit.

A közgazdasági Nobel-díjat, pontosabban a Svéd Központi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját, a svéd jegybank alapította fennállásának 300. évfordulója alkalmából 1968-ban. A díjat először 1969-ben ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

Tavaly, az 50. alkalommal kiosztott közgazdasági Nobel-emlékdíjat két amerikai tudós, William D. Nordhaus és Paul M. Romer kapta meg "a világgazdaság hosszú távú fenntartható növekedésével" kapcsolatos munkásságáért.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×