INFORÁDIÓ 
2019. december 7. szombat
Ambrus

nobel-díj

kémiai nobel-díj

akkumulátor

lítium

Goran K. Hansson, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia titkára (k) a Svéd Király Tudományos Akadémia stockholmi 2019. október 9-i sajtótájékoztatóján bejelenti, hogy a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért John Goodenough amerikai, Stanley Whittingham angol és Josino Akira japán tudósok (kivetítőn, b-j) kapják megosztva az idei kémiai Nobel-díjat.

Az egész tudományos közösség régóta vár erre a Nobelre, ami nem is meglepő

InfoRádió

A lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért egy amerikai, egy brit és egy japán tudós, John Goodenough, Stanley Whittingham és Josino Akira kapja az idei kémiai Nobel-díjat.

Minden akkumulátorban van két elektród, egy anód és egy katód, a kettő között pedig valamiféle elektrolit, ami a töltésáramlást biztosítja – magyarázta az InfoRádiónak Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének munkatársa, hozzátéve, hogy a lítiumion-akkumulátorok esetében, ahogyan a nevük is mutatja, a lítiumionok gondoskodnak a töltéstárolásról.

Az MTA Lendület-kutatócsoport vezetője úgy véli, azért kapták hárman megosztva az idei kémiai Nobel-díjat, mert egyrészt Whittingham professzor csoportja volt az első, amely először demonstrálta a lítiumionelemek működőképességét, Goodenough professzor – aki 97 évével a Nobel történetének legidősebb díjazottja –, valamint Josino professzor hozzájárulása pedig az volt, hogy olyan anód-, illetve katódanyagot tudtak létrehozni, amivel ezek az elemek hatékonyan és biztonságosan tudnak működni. A szakértő megjegyezte érdekességképp, hogy rengeteg lítiumelem a mai napig a két eredeti anód- és katódanyaggal, vagyis lítium-kobalt-oxiddal és grafitos szénnel működik.

Vestal, 2019. október 9.
A Binghamton Egyetem által közreadott, 2014. augusztus 12-én az egyetem vestali kampuszán készített kép Stanley Whittingham tudósról, aki a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért John Goodenough amerikai és Josino Akira japán tudósokkal megosztva 2019. október 9-én megkapta az idei kémiai Nobel-díjat.
MTI/AP/Binghamton Egyetem/Jonathan Cohen
A Binghamton Egyetem által közreadott, 2014. augusztus 12-én az egyetem vestali kampuszán készített kép Stanley Whittingham tudósról. MTI/AP/Binghamton Egyetem/Jonathan Cohen

Az említett technológiának a nagyon nagy jelentősége, és ami miatt az egész tudományos közösség régóta várta is, hogy Nobel-díjjal ismerjék el a fontosságát, az tulajdonképpen az, hogy

az összes körülöttünk lévő, hordozható eszközt, legyen az egy mobiltelefon, egy laptop, esetleg egy pacemaker, lítiumion-akkumulátorok működtetik

– mutatott rá Janáky Csaba. Ráadásul az egyéb technológiákhoz képest könnyű, hiszen a lítium a legkönnyebb fém, sokkal lassabban merül, és nagy mennyiségű energiát képes tárolni viszonylag kis tömeggel és kis helyen, ami a hordozható eszközök esetében mindenképpen forradalmi, tette hozzá.

Tokió, 2019. október 9.
Josino Akira japán tudós sajtótájékoztatót tart Tokióban 2019. október 9-én, miután ezen a napon a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért az angol Stanley Whittingham és John Goodenough amerikai tudósokkal megosztva kapta az idei kémiai Nobel-díjat.
MTI/EPA/Majama Kimimasza
Josino Akira japán tudós. MTI/EPA/Majama Kimimasza

Az elektromobilításra kitérve a Szegedi Tudományegyetem munkatársa megjegyezte, hogy ígéretesek a mostani lítiumion-akkumulátorokról működő elektromos autók, ugyanakkor úgy tűnik, hogy ezen a területen

szükség lesz új technológiai áttörésekre,

tekintettel arra, hogy sokkal kisebb lítiumkészlet áll rendelkezésre, mint amennyi azokhoz az ambiciózus tervekhez kellene, amik az elektromos autók elterjedésére vonatkoznak. Ezen a területen az elmúlt 10-15 évben ezért nagyon intenzív kutatás irányul arra, hogy miként lehet a lítiumot kiváltani egyéb, egyszerűbb fémionokkal: nátriummal, esetleg kalciummal, magnéziummal. Ez azonban még sokkal inkább a kutatás-fejlesztés időszakában van – magyarázta a szakember, megismételve, hogy így egyelőre ezen a terülten is lítiumakkumulátorokat alkalmaznak, ahogyan jó ideig a hordozható, könnyű eszközök esetében is egészen biztosan azt fognak.

Austin, 2019. október 9.
A Texasi Egyetem által közreadott, 2015. október 7-én Austinban készített kép John Goodenough amerikai tudósról. Goodenough a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért az angol Stanley Whittingham és a japán Josino Akira tudósokkal megosztva 2019. október 9-én megkapta az idei kémiai Nobel-díjat.
MTI/EPA/Texasi Egyetem
John Goodenough amerikai tudós. MTI/EPA/Texasi Egyetem

A 97 éves Goodenough professzor, akit Janáky Csaba személyesen is ismer, a mai napig nagyon aktív kémikus, akinek

"rettentően jó tudományos dolgok jönnek ki a texasi műhelyéből",

miközben végtelenül szeretni való kutató és egy jó modell a fiatalok számára abban a tekintetben, hogy az érdeklődés-vezérelte kutatásnak milyen gyakorlati alkalmazásai lehetnek, és azt miként lehet folyamatosan jobbá tenni – fogalmazott a magyar kutató az InfoRádiónak.

Nyitókép: MTI/EPA/TT NEWS AGENCY/Naina Helen Jama

Kapcsolódó hang

Kémiai Nobel-díj - Janáky Csaba
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018