INFORÁDIÓ 
2019. október 16. szerda
Gál

nobel-díj

csillagászat

fizikai nobel-díj

Stockholm, 2019. október 8. Goran K. Hansson, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia titkára (k) az akadémia stockholmi sajtótájékoztatóján 2019. október 8-án bejelenti, hogy csillagászati kutatásokért James Peebles kanadai-amerikai kozmológus, Michel Mayor svájci asztrofizikus és a szintén svájci Didier Queloz csillagász (kivetítőn, b-j) kapja az idei fizikai Nobel-díjat. MTI/EPA/TT NEWS AGENCY/Claudio Bresciani

Csillagászati kutatásokért kapják a fizikai Nobel-díjat

Infostart / MTI

Csillagászati kutatásokért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Idén a világegyetem szerkezetéről és történetéről szóló új ismeretekért és a Naphoz hasonló csillag körül keringő első exobolygó felfedezéséért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat - olvasható az indoklásban.

James Peebles fizikai kozmológiai eredményei a kutatási terület egészét gazdagították és lefektették az alapjait a kozmológia átalakulásának elmélkedésből tudománnyá. Az 1960-as évek közepétől kidolgozott elméleti munkássága az alapja a világegyetemről alkotott jelenlegi elgondolásoknak - hangsúlyozta a Nobel-bizottság.

Az ősrobbanás-modell a csaknem 14 milliárd évvel ezelőtti legelső pillanatoktól írja le az univerzumot, amikor még rendkívül forró és sűrű volt. Azóta a világegyetem tágul, növekszik és lehűlőben van. Az ősrobbanás után alig 400 ezer évvel a világegyetem "átlátszóvá vált, és a fénysugarak képesek voltak áthatolni rajta". Ez az ősi sugárzás a mai napig "körülvesz minket, és kódolva van benne az univerzum sok titka". Elméleti eszközeit és számításokat alkalmazva James Peebles képes volt értelmezni a világegyetem "gyermekkorából" származó nyomokat, és felfedezni új fizikai folyamatokat.

Eredményei feltárták, hogy a világegyetemnek mindössze öt százaléka ismert, az anyag, amely a csillagokat, bolygókat alkotja - "és minket". A fennmaradó 95 százaléka ismeretlen sötét anyag és sötét energia.

Ez rejtély és kihívás a modern fizika számára.

Michel Mayor és Didier Queloz 1995-ben jelentette be a Naprendszeren kívüli első olyan bolygó (exobolygó) felfedezését, amely egy Naphoz hasonló csillag körül kering a Tejútrendszerben. Az 51 Pegasi b gázbolygó, amely a Naprendszer legnagyobb tagjához, a Jupiterhez hasonlít. A különleges eszközökkel az Haute-Provence Obszervatóriumban tett felfedezés forradalmat indított el a csillagászatban, azóta több mint négyezer exobolygót fedeztek fel a Tejútrendszerben.

A csillagászok újabb és újabb különleges új világokat fedeznek fel, "méretek, formák és keringési pályák elképzelhetetlen gazdagságával" - hangsúlyozta a két svájci tudós munkájának jelentőségét a Nobel-bizottság, hozzátéve, hogy az azóta tett felfedezések kétségbe vonják a bolygórendszerekről alkotott korábbi elképzeléseket, és arra késztetik a tudósokat, hogy vizsgálják felül a bolygók eredete mögötti fizikai folyamatokat. Az exobolygók vizsgálatára tervbe vett projektek révén talán válasz születik arra az örök kérdésre, hogy van-e élet a Földön kívül.

A három kutató "átformálta a kozmoszról alkotott elképzeléseinket"

- összegeztek az indoklásban, amely szerint James Peebles elméleti felfedezései hozzájárultak a világegyetem ősrobbanás utáni fejlődésének megértéséhez, Michel Mayor és Didier Queloz pedig "felderítette kozmikus szomszédságainkat ismeretlen bolygókra vadászva". Eredményeik "örökre megváltoztatták a világról alkotott képünket".

Stockholm, 2019. október 8.
James Peebles kanadai-amerikai kozmológus, Michel Mayor svájci asztrofizikus és a szintén svájci Didier Queloz csillagász (b-j) portréja a kivetítőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia stockholmi sajtótájékoztatóján 2019. október 8-án, miután bejelentték, hogy csillagászati kutatásokért ők kapták az idei fizikai Nobel-díjat.
MTI/EPA/TT NEWS AGENCY/Claudio Bresciani
James Peebles kanadai-amerikai kozmológus, Michel Mayor svájci asztrofizikus és a szintén svájci Didier Queloz csillagász (b-j) portréja a kivetítőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia stockholmi sajtótájékoztatóján, miután bejelentték, hogy csillagászati kutatásokért ők kapták az idei fizikai Nobel-díjat. MTI/EPA/TT NEWS AGENCY/Claudio Bresciani

A kitüntetettek 9 millió svéd koronával (276 millió forintos összeggel) gazdagodnak. Az összeg felét James Peebles kapja, a másik fele egyenlő arányban oszlik meg Michel Mayor és Didier Queloz között.

A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Az 1935-ben a kanadai Winnipegben született James Peebles a Manitobai Egyetemen és az amerikai Princeton Egyetemen szerzett diplomát. Egész életében az amerikai egyetemen kutatott és oktatott, az intézménynek jelenleg is Albert Einstein professzor emeritusa. A világ egyik vezető elméleti kozmológusának tartják 1970 óta, az ősrobbanás kori nukleoszintézis, a sötét anyag, a kozmikus háttérsugárzás és a világegyetem struktúrái kialakulásának kutatásaihoz való elméleti hozzájárulásáért.

Michel Mayor a svájci Lausanne-ban született 1942-ben. A Genfi Egyetemen fizikából, a Lausanne-i Egyetemen csillagászatból szerzett diplomát, az intézmény csillagászati tanszékének professzor emeritusa. 2007-ben nyugdíjba vonult, de a Genfi Obszervatórium aktív kutatója maradt. Kutatott a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetében, a Chilében lévő Európai Déli Obszervatóriumban (ESO), és a Hawaii Csillagászati Intézetben. 2015-ben Kiotó-díjat kapott föld és bolygótudományok területén.

Az 1966-os születésű Didier Queloz a Genfi Egyetemen végzett. Az intézmény és az angliai Cambridge-i Egyetem professzora. Michel Mayor volt a tanácsadója a doktori iskolában, együtt fedezték fel 1995-ben az 51 Pegasi b-t. Felfedezésükért 2017-ben megkapták a fizikai Wolf-díjat.

Nyitókép: MTI/EPA/TT NEWS AGENCY/Claudio Bresciani
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018