Infostart.hu
eur:
366.83
usd:
333.92
bux:
145087.09
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: YouTube/BBC Earth

Nagy kincs miatt került veszélybe a tengeri homályzóna

200-1000 méteres tenger alatti mélységben húzódik a mezopelágikus, más néven homályzóna. Ahogy fejlődik a technika, úgy a tudósok mellett a halászok is közelebb kerülnek a mélység élővilágához.

A homályzónáról még mindig nagyon kevés tudományos információ áll rendelkezésre. A kezdeti szonáros vizsgálódásokkor úgy tűnt, a tenger mélye mozog, pedig csak a rengeteg ingázó halat érzékelték, amely a mélyebb területekről a felszín közelébe vonul táplálkozni. A mezopelágikus zóna lakóinak viselkedését eddig csak a tengeralattjáró drónok megjelenésével tudták alaposabban tanulmányozni, de sokukról még így sem tudják a kutatók, hogy pontosan hogyan szaporodnak, mivel táplálkoznak, vagy hogy egyáltalán mennyi van belőlük. Csak annyi biztos, hogy nagyon sok - írja a Qubit.

Oceanográfus becslése szerint ugyanis

az itt élő nagyszájúhal-alakúak számítanak a világ legnagyobb számban előforduló gerinceseinek.

Néhány éve még úgy gondolták, hogy csirkéből van a legtöbb a világon: egy amerikai madárrajongó szerint 24 milliárdot tartanak belőlük. A tenger mélyén azonban több billiárd nagyszájúhal-alakú élhet.

A tudósoknak ugyanakkor "bele kell húziuk" a munkába, az oceanográfusok mellett ugyanis

a halászati ipar is élénken érdeklődik a mezopelágikus zóna iránt.

Annak ellenére, hogy már az itt élő halak gyomrában is találtak műanyagot, a homályzóna a Föld kevés megmaradt érintetlen vadonjai közé tartozik. Az innen kitermelt halakból pedig leginkább haleledel és egyéb készítmények lesznek.

A Greenpeace szerint azonban a mélyben meginduló rákászat és halászat veszélybe sodorja az ökoszisztémát, elsősorban az sarki élővilágot, és felborítja a táplálkozási láncot, ami ebben a közegben különösen összetettnek tűnik. Ha pedig e sérülékeny ökoszisztéma tápláléklánca jóvátehetetlenül felborulna, annak hatását az egész bolygó megérezné.

A cél szerepel az ENSZ klímavédelmi tervében is

A homályzóna fontos szerepet játszik a szén megkötésében is, ezért, illetve az emberi tevékenység által többé-kevésbé érintetlen környezet fenntartása érdekében szorgalmazzák azt a kutatók, hogy minél nagyobb területet nyilvánítsanak védettnek a partoktól távol. Ez a cél szerepel az ENSZ klímavédelmi tervében is: az eddigi tárgyalások során ugyan nem sikerült megegyezni, de a tervek szerint 2020 tavaszán tető alá hozzák a megállapodást.

Porter Hoagland, a Woods Hole Óceanográfiai Intézet (WHOI) kutatója szerint

már egy évtizede tárgyalnak a fokozottabb óceánvédelemről.

Jelenleg az óceánok csupán 1 százaléka védett, ezt az arányt 2030-ra 30 százalékra emelné a WHOI. Hoagland szerint az, hogy még időben felismerték a mezopelágikus zóna fontosságát és sebezhetőségét, olyan lehetőség, amely csak egyszer adatik meg: az emberek esélyt kaptak arra, hogy időben lépjenek a terület védelmében.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×