Infostart.hu
eur:
351.78
usd:
306.85
bux:
137625.54
2026. június 22. hétfő Paulina
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, mi okozta a Balaton rejtélyes jelenségét

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke szimulációt készített a balatoni jelenségről, amely – mint kiderült – nem is olyan ritka.

Az Infostart is beszámolt arról, hogy múlthét elején a Balaton Keszthelynél kilépett a medréből. A Zaol.hu akkori cikke szerint a keleti medencéből nyomta át a vizet a partra a szél. A 24.hu most azt írja, Balatonnal évente pár alkalommal megesik, hogy kilendül: a szél egy irányba mozdít jelentős víztömeget, a hullámok pedig átcsapnak a parton.

A portál az Országos Vízügyi Főigazgatóságot kérdezte a jelenség okairól. Erős és tartós szél hatására a víztömeg elmozdul, a szélirányba eső parton megnő a vízszint és a keletkező hullámok kicsapnak a partra.

Április 22-23. között Balatonfűzfő és Keszthely állomások között számottevő, azaz 40 centimétert meghaladó hosszirányú kilendülés alakult ki, aminek maximuma 54 centiméter volt. A vízmozgás kelet-nyugat irányban történt, így a tó keleti (Siófoki) medencéjéből a Keszthelyi medence felé mozdult jelentős víztömeg.

Egy-egy ilyen kilendülés alkalmával a partra kijutott víztömeg többnyire órák alatt visszahúzódik a tómederbe gravitációs úton a hullámvíz visszavezetőkön és a csapadék elvezetőkön keresztül.

A kilendülés miatt vízszintcsökkentésre nincs szükség.

A Balaton átlag vízállása április 26-án 119 cm, ami 1 centivel alatta van az erre az időszakra engedélyezett maximális vízállásnak.

A jelenség egyébként nem ritka. 2014-től kezdődően szinte minden évben regisztráltak kilendülést, de a jelenség előfordult már a 2010-es évektől kezdődően is. Általánosan elmondható, hogy az utóbbi három évben évi 3-4 hosszirányú kilendülés volt a Balatonon, keresztirányú kilendülés csupán két alkalommal alakult ki. A közelmúltban regisztrált legnagyobb kiöntés 2014 tavaszán történt, amikor szinte a teljes déli part érintett volt, de jelentős volt 2018-ban is.

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×