Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Asiatic black bear staring
Nyitókép: naotto1/Getty Images

Videó: jobban pusztítanak a medvék Japánban, mint Európában

A távol-keleti országban növekvő gondot okoznak a lakott területekre merészkedő ragadozók. Tavaly 13 ember vesztette életét támadásaikban, az idén már öt. A medvék egyre ügyesebbek: volt, amelyik kikerülte a csapdákat, és kinyitotta a csapot, hogy vizet szerezzen.

Az európai országokban az idén eddig három olyan halálesetről tudni, amit medvetámadások okoztak. Japában azonban, úgy tűnik, még súlyosabb a helyzet.

Az idén már öten haltak meg, míg tavaly fekete rekordot állítottak be a ragadozók: 13 embert öltek meg.

A legutóbbi incidens az ország középső részén fekvő Ucunomijában történt, ahol egy medve három napon át kóborolt az utcákon. Az állat egy egyetem, bevásárlóutcák és iskolák területén is feltűnt, pánikot keltve a lakosok körében. Több oktatási intézmény kénytelen volt tanítási szünetet elrendelni, végül a hatóságok befogták a medvét.

Egy héttel korábban Fukusima városában négy ember sérült meg, amikor egy szakértők által rendkívül intelligensnek nevezett medve behatolt egy gyár területére.

A beszámolók szerint az állat még a csapokat is megnyitotta, hogy vízhez jusson, és sikerült elkerülnie a befogására felállított csapdákat.

A szakértők szerint a jelenség hátterében nem feltétlenül a medveállomány gyarapodása áll, hanem az, hogy a medvék egy része hozzászokott az emberek közelségéhez. Az állatok gyorsan tanulnak és egyre jobban kiismerik a városi környezetet. Fel tudják mérni, hol találhatnak élelmet, és mivel sok esetben nem éri őket komoly fenyegetés, elveszítik természetes óvatosságukat.

Nincs, aki elijessze őket

A problémát súlyosbítja, hogy Japánban egyre kevesebb a vadász, és csökkent azoknak a vidéki lakosoknak a száma is, akik korábban távol tartották a medvéket a településektől – írja a Japan Times című lap. A szakemberek szerint az állatok ma már nem tekintenek úgy az emberre, mint egyértelmű veszélyforrásra.

Az idei nyári aktivitásnak természetes okai is vannak. Június a medvék párzási időszaka, amikor a nagyobb hímek hatalmas területeket járnak be nőstényeket keresve. Ugyanekkor a fiatal medvék is elhagyják anyjukat, és saját élőhely után kutatnak, így a szokásosnál nagyobb távolságokra vándorolnak.

A japán kormány tavaly új rendszert vezetett be, amely lehetővé teszi, hogy a helyi hatóságok engedélyével lakott területeken is kilőjék a veszélyes medvéket. Az idei évben már tizennyolc alkalommal alkalmazták ezt az eljárást.

Álmedvével játszották le, mi a teendő egy támadás idején

A támadások számának megugrásával egy japán kormányzati munkacsoport bizarr szimulációs gyakorlatot tartott Tocsigieben, Ucsunomija közelében, ahol a közelmúltbeli eset idején közel 100 iskolát zártak be. A gyakorlaton azt játszották el, mit kellene tenni, ha egy medve törne be a környékre.

A Tocsigi prefektúra rendőrsége egy helyi vadászklubbal együttműködve „medvegyakorlatokat" szervezett, amelyek során egy medvejelmezbe öltözött férfi rohangált és kergetett pajzsokkal és sisakokkal felszerelt rendőröket. A gyakorlat részeként elsősegély-nyújtási képzést is tartottak.

A kilövés nem elég

A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: a kilövés önmagában nem jelent hosszú távú megoldást. Szerintük minden régióban olyan helyi szakemberekre lenne szükség, akik folyamatosan figyelemmel kísérik a medvék mozgását, és a helyi viszonyokhoz igazodó megelőző intézkedéseket dolgoznak ki.

Miközben a vadon és a lakott területek határa egyre inkább elmosódik, úgy tűnik, Japánnak sürgősen választ kell találnia arra, hogyan tud együtt élni az egyre bátrabb ragadozókkal.

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×