A legfrissebb kiadást megelőzően 1989-ben jelent meg Magyarország Nemzeti Atlasza. Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke ezért is nevezhette a kötet bemutatásakor kordokumentumnak a kiadványt. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere "rendkívül magas" tudományos igénnyel összeállított munkának nevezte a kötetet, amely Kocsis Károly akadémikus professzor irányítása mellett 18 szerkesztő, 140 fejezetszerző és több mint 200 térképszerző, 14 térképész, valamint több tucat szakmai és nyelvi lektor munkája eredményeként készült el.

Kocsis Károly professzor az InfoRádiónak nyilatkozva szimbólumnak nevezte az atlaszt.

„Ez attól szimbólum, hogy ezeket szokták kicsit humorosan a nemzet személyi igazolványának nevezni.

Ez pillanatfelvétel az ország természetéről, gazdaságáról, társadalmáról egy adott korszakban.

Egy pillanatfelvételként mutatja, hogy milyen volt országunk, Magyarország a 2010-es években, illetve hazánk, a Kárpát-medence” - fejtette ki.

Az előző kiadványokhoz képest újdonság, hogy a kötet nem csupán Magyarországra, hanem a Kárpát-medencére és annak szomszédságára, 12 ország csaknem félmillió négyzetkilométernyi területére és több mint 30 ezer településre vonatkozóan mutatja be a természeti, gazdasági és társadalmi adottságokat teljes részletességgel.

A kötet egyrészt ismerteti a kőzet-, a víz- és a levegőburok állapotát, az élővilág életterét, másrészt olyan szintetizáló fejezeteket, témaköröket is tartalmaz, melyek a természeti környezet és a társadalom összefonódását, kölcsönhatásait elemzik.

Az egy csokorba gyűjtött, szemléletes tematikus térképeket lapozgatva olyan témakörök területi sajátosságairól tájékozódhatunk, mint a mérnökgeológia, a földrengések, az éghajlati elemek várható változása, az időjárási rekordok, a talaj-, réteg- és karsztvizek, ásvány- és hévizeink, talajaink jellemzői, a földminőség, a tájtípusok és tájkarakterek, a tájképi értékesség, a hazai élővilág elképesztő fajgazdagsága, a környezet állapota és a hulladék kezelése, védett természeti területeink, az ökoturizmus, a kiemelkedő fontosságú hazai természeti veszélyek: az ár- és belvíz, az aszály, a talajerózió, az özönfajok terjedése és a virágpor allergia.

A csaknem kétszáz oldalas kiadványt eljuttatják a hazai és határon túli magyar tannyelvű közép- és felsőoktatási intézményekhez, valamint az interneten is hozzáférhető és szabadon letölthető a www.nemezetiatlasz.hu oldalról.