A genfi intézmény keddi tájékoztatása szerint eredményeik a részecskefizika standard modelljének újabb megerősítését jelentik. A nagy hadronütköztető (LHC) ATLAS kísérletének vezetője, Karl Jakobs mérföldkőnek nevezte a megfigyelésüket a Higgs-bozon kutatásában.

A projektben a nagy hadronütköztető CMS kísérlete is részt vett, a két kísérlet egymástól függetlenül dolgozott.

A többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezését 2012-ben, csaknem ötven évvel az után sikerült igazolniuk a CERN kutatóinak, hogy a részecske létezését megjósolta Peter Higgs elméleti fizikus. B-kvarkokra való szétesését azonban eddig nem sikerült bizonyítani.

A kvarkok az univerzum építőkövei. Hat ízük (típusuk) van: u, d, c, s, t és b. A b, azaz a bottom (alsó) kvark a második legnehezebb közülük.

A részecskefizika standard modellje szerint az esetek 60 százalékában a Higgs-bozon két b-kvarkra esik szét. B-kvarkok azonban más úton is keletkezhetnek a részecskék ütköztetése során, így annak megkülönböztetése, hogy Higgs-bozonok szétbomlásából vagy más módon keletkeztek, nehézséget okozott a tudósoknak, és csak a nagy hadronütköztető teljesítményének növelése és a fejlesztések révén vált lehetővé - mutatott rá Joel Butler, a CMS kísérlet vezetője.