Infostart.hu
eur:
375.11
usd:
319.91
bux:
132888.2
2026. április 12. vasárnap Gyula
2016. július 5.A NASA által közreadott grafikus ábra a NASA napenergiával meghajott Juno űrszondáját a Jupiter fölött mutatja. A Juno öt évvel a felbocsátása után, 2016. július 4-én sikeresen ráállt a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körüli pályájára. A Juno fő feladata a Jupiter mágneses mezejének felmérése. (MTI/EPA/NASA)
Nyitókép: MTI/EPA/NASA

Egy titokkal kevesebb maradt a világegyetemben

Tudják már a kutatók, miért vannak színes gyűrűi a Jupiternek.

Megfejtették a Jupiter színes gyűrűinek titkát egy kutatás során, amely a légkör és a mágneses mező kölcsönhatását vizsgálta.

A Jupitert, a Naprendszer legnagyobb bolygóját gáz alkotja, többnyire hidrogénből és héliumból áll, így ennek a bolygónak nincs a Földéhez hasonló szilárd felszíne. A Föld jetjeihez hasonló, számos erős jet (nagy sebességű gázkilövellés) áramlik nyugatról kelet felé a Jupiter légkörében, ezek ammóniafelhőket szállítanak magukkal.

Ezek a felhők a fehér, a vörös, a narancs, a barna és a sárga árnyalataiban játszó, színes gyűrűkként láthatóak. A Földön a jetek szerepet játszanak az időjárás és az éghajlati rendszer alakulásában.

Mostanáig keveset tudtak arról a szakértők, mi történhet a Jupiter felhői alatt. "A kutatók régóta vitáznak arról, milyen mélyre érnek le a jetáramlatok a Jupiter és más gázóriások felszíne alá, és miért nem láthatóak a Nap felszínén" - mondta el Navid Constantinou, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa.

A NASA Juno nevű űrszondája által gyűjtött bizonyítékok szerint ezek a jetek 3000 kilométerrel nyúlnak le a Jupiter felhői alá.

Jeffrey Parker, az amerikai Livermore National Laboratory, a The Astrophysical Journal című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője elmondta, hogy elméletük szerint a jetáramlatokat egy erős mágneses mező fojtja vissza. A Jupiter belsejében lévő gáz mágneses, ezért a tudósok úgy gondolják, hogy elméletük megmagyarázza, miért mennek ilyen mélyre, a gázóriás felszíne alá a jetáramlatok, mélyebbre azonban már nem.

A Jupiter légköre alatt nincsenek kontinensek és hegyek, amelyek eltorlaszolnák az áramlatok útját.

Címlapról ajánljuk
Kétharmadnál a részvétel – itt vannak 3 órai adatok
ilyen még nem volt

Kétharmadnál a részvétel – itt vannak 3 órai adatok

A választásra jogosultak 66,01 százaléka, 4 968 713 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 15 óráig. Sosem volt még ilyen.

Több helyen komoly sorbanállás alakult ki, volt, ahol spanyolul beszélgettek a szavazók

Az országos átlagot meghaladó választói aktivitás és az átjelentkezők magas száma miatt jelentős várakozási idő alakult ki több szavazókörben. Budakalászon nemzetközi megfigyelők előtt rögzítettek adminisztrációs hibát, míg Budapest több kerületében a parkolás és a bejutás is nehézségekbe ütközik.
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Választás 2026: az egész világ Orbán Viktor és Magyar Péter párharcára figyel, stressztesztnek nevezik a voksolást

Választás 2026: az egész világ Orbán Viktor és Magyar Péter párharcára figyel, stressztesztnek nevezik a voksolást

A magyar országgyűlési választás a nemzetközi sajtó értelmezésében messze túlnőtt egy szokásos belpolitikai erőpróbán: egyszerre lett a magyar gazdasági és társadalmi elégedetlenség, a választási rendszer működése, valamint az európai hatalmi és geopolitikai törésvonalak tesztje. A külföldi lapok eltérő hangsúlyokkal, de feltűnően egy irányba mutatva írnak arról, hogy a voksolás tétje nemcsak az, milyen kormány alakul Budapesten, hanem az is, milyen pályára áll Magyarország viszonya az Európai Unióhoz, a külső szövetségi rendszerekhez és a saját intézményeihez. Ezt a rendkívüli figyelmet a történelmi részvétel lehetősége is erősíti, amely a választást nemcsak politikai fordulóponttá, hanem a magyar társadalom mozgósítottságának ritka erejű pillanatává is teszi.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×