A gerecsei krokodil maradványait 1996 nyarán találták meg amatőr gyűjtök a Gerecse területén a Nagy Pisznice-hegy egy régi kőfejtőjének oldalában. "A leletek tudományos feldolgozása is elkezdődött, de aztán ez megakadt. Tavaly azután az Edinboroughi Egyetemen dolgozó Mark T. Young, illetve a Hallei Egyetemen dolgozó Rabi Márton segítségével nekiláttunk, hogy

újra fölvegyük 21 év után a fonalat, hogy meghatározzuk végre, hogy pontosan milyen krokodilról is van szó, mennyire új a tudomány számára,

és mit tesz hozzá a krokodilok fejlődéstörténetéhez" - mondta az InfoRádióban Ősi Attila paleontológus, a MTA Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetője.

Szenzációs leletek

Az első maradványok a falból kipergett, kihullott fogak és bordák voltak, amelyeket Fitos Attila, a lelet megtalálója vett észre. Ezt a réteget kezdték tovább bontani, aminek nyomán egy közel ötméteres krokodilcsontváz elemei láttak napvilágot. Az állat ezzel a testhosszal a krokodilok korai formái között a legnagyobbak közé tartozott.

Az állat nagyjából 180 millió évvel ezelőtt, az alsó jura korban élt. "Összehasonlítva más hasonló krokodilok csontjaival, arra a következetésre jutottunk, hogy ezek eltérőek, és olyan egyedi morfológiát mutatnak, amelyet korábban nem láttunk. Ez arra enged következtetni, hogy ez a krokodil egy új, eddig ismeretlen fajhoz tartozott" - mondta Ősi Attila.

Az új név Magyarosuchus fitosi lett a lelet megtalálója, Fitos Attila után.

Életét a tengerben töltötte

A gerecsei tengeri ragadozó a krokodilok Thalattosuchia csoportjához tartozott. Ezek ősei néhágy millió évvel korábban még kizárólag a szárazföldön éltek, ez a csoport azonban már egyértelműen a vízi, tengeri életmódhoz alkalmazkodott.

"Erre utal a megnyúlt, orsó alakú test, az, hogy egy nyíltvízi, a parttól sok tíz vagy száz kilométerre lerakódott üledékes kőzetből került elő, vagy az, hogy a farokcsigolyák legutolsó elemei hosszú tüskével rendelkeztek, amelyek feltehetően egy uszonyt merevítettek. Ezek alapján elmondható, hogy az úszó életmódhoz alkalmazkodott a krokodil. Élete jelentős részét a vízben tölthette, ám a végtagok vagy az erőteljes páncélzat arra utalnak, hogy ez a magyarosuchus ki is tudott menni a szárazföldre - akár azért, hogy tojásokat rakjon" - mondta Ősi Attila paleontológus, a MTA Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetője.

A lelet fontos láncszemet képez a tengeri krokodilok fejlődéstörténetében, és hidat jelenthet a szárazföldi és a tengeri krokodilok fejlődése között. A kutatásban részt vevő Mark T. Young szerint a lelet egyedülálló betekintést nyújt abba a folyamatba, amelynek során a krokodilok delfin és gyilkos bálna formák irányába fejlődtek.