A Lassa-láz vírusos megbetegedés, amelyet 1969-ben jegyeztek fel először az észak-nigériai Lassában. A súlyos esetekben akár halállal is végződő láz ellen nincs oltás. A betegség patkányürülékkel, valamint a fertőzöttek testnedveivel terjed. Szélsőséges esetekben a lappangási időszakot követően a beteg fokozatosan emelkedő lázra, hidegrázásra, fejfájásra, izom- és csontfájdalmakra, arcduzzanatra, valamint nagyon rossz közérzetre panaszkodhat. Ezt követően kötőhártya-gyulladás és belső vérzések jelentkezhetnek.

Legalább 101 emberéletet követelt a Lassa-láz Nigériában - közölte az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű nemzetközi szervezet. Az MTI információi szerint

két hónap alatt vélhetőleg 1781-en betegedtek meg, a megerősített Lassa-lázas esetek száma 408.

Kis Zoltán, a Nemzeti Biztonsági Labor vezetője az InfoRádiónak elmondta, hogy a betegséget általában speciális egér-, illetve patkányfajtától kaphatják el az emberek, amelyet magyarul sokcsecsű patkánynak hívnak.

Tünetek

A betegek 80 százaléka tünetmentes, 16-18 százalékuknál jelentkezhetnek enyhe tünetek fejfájással és lázzal,

és egy-két százaléknál nagyon súlyos vérzéses, lázas tünetek is lehetnek.

A vírus egy-három hétig lappang az emberben, ezután kezdődnek a tünetek:

• Az első néhány napban általános gyengeség jellemző, majd folyamatosan emelkedik a láz (40-41 fok is lehet).
• A kettes szakaszban elkezd fájni a páciens torka, erős fejfájása, hátfájása, mellkasi fájdalma van, kialakulhat kötőhártya-gyulladás, illetve hányás, hasmenés.
• A hármas stádiumban a belső szervek vérzése alakul ki (nyálkahártya, száj, orr, szem), ödémás lesz az arc és a nyaki tájék.
• A négyes fázisban eszméletvesztés léphet föl, aminek következtében meghalhat a fertőzött.

Komplikációk és következmények

A túlélők között az esetek 25-30 százalékában süketség marad vissza. A túlélők között még jelentkezhetnek beszédproblémák, illetve a végtagok akaratlan mozgása remegéssel párosulhat.

"Nagyon veszélyes, ha állapotos nő kapja meg a vírust, mert esetükben 95 százalékos a halálozási arány"

- mondta Kis Zoltán.

A Nemzeti Biztonsági Labor vezetője hangsúlyozta, hogy a Lassa-vírus emberről emberre is terjedhet.

"Minél betegebb az ember, annál könnyebben tudja megfertőzni a másik embert a különböző testváladékaival, tehát a legnagyobb veszélyben a kórházi személyzet, a közeli hozzátartozók vannak"

- mondta a szakértő.

Ismeretlen okok

Az előzetes vizsgálati eredmények alapján úgy tűnik, nem új Lassa-vírusról van szó. Feltételezések szerint szerepet játszhat a vírus tömeges megjelenésében az Afrikában is érződő klímaváltozás, aminek következtében bizonyos időszakokban a fertőző egerek jobban el tudnak szaporodni. Nigériában folyamatosan nő a populáció, és a mezőgazdasági terület, így nagy mértékben megnőtt a kapcsolat a patkány/egér, illetve az ember között.

"Idén három hónap alatt több eset volt, mint tavaly egész évben, de nem tudni pontosan, hogy mi áll a jelentős járvány hátterében" - tette hozzá Kis Zoltán.