INFORÁDIÓ 
2019. október 21. hétfő
Orsolya

korallzátony

tenger

környezetvédelem

Lizard Island, 2016. június 8. Az XL Catlin Seaview Survey elnevezésű, ausztrál tudományos expedíció által 2016. június 8-án közradott, május 15-én készült felvétel az ausztrál Nagy-korallzátony leginkább kifehéredett szakaszáról a Queensland szövetségi állambeli Cairnstól 250 kilométerre északra lévő Lizard-szigeten. A világ legnagyobb koralltelepének 22 százaléka pusztult el a területen megfigyelt eddigi legsúlyosabb korallfehéredésben, amely a tengervíz felmelegedésének következménye. A jelenség hátterében a klímaváltozás és a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség áll. (MTI/EPA)

A hőhullámok "megfőzik" a Nagy-korallzátony koralljait

Infostart / MTI

A tengeri hőhullámok szinte "megfőzik" a Nagy-korallzátony koralljait, a hő hatására 2-3 hét alatt elpusztulnak.

Terry Hughes, a korallzátony kutatásával foglalkozó ausztrál ARC központ kutatója munkatársaival a zátony 2300 kilométerén végzett légi megfigyeléseket, valamint több mint 100 helyszínen víz alatti vizsgálatokat 2016 márciusa és novembere között. Eredményeiket a Nature tudományos lap aktuális számában mutatták be.

Az Ausztrália északkeleti partjánál lévő rendszer 3863 önálló zátonyának átvizsgálásakor a szakértők arra jutottak, hogy a Nagy-korallzátony 29 százalékát megviselte a víz felmelegedése. Az esetek 90 százalékában a korallok elpusztultak az úgynevezett korallfehéredés hatására - írja a BBC hírportálja.

A korallfehéredés a "beteg" korallzátonyok jellegzetes vonása

Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét és energiáját adó algák kilökődnek, csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.

Bizonyos korallfajok sokkal fogékonyabbak a hő okozta stresszre. Scott Heron, a tanulmány társszerzője szerint ezek a korallok gyorsabban pusztulnak el.

"A fehéredés alapvetően egy éhezési folyamat, amely egy-két hónapon át zajlik. A gyors pusztulásnak más a mechanizmusa. A legjobban úgy lehet leírni, hogy megfőnek a korallok" - mondta a szakértő.

A korallzátony északi, mintegy 700 kilométer hosszú része a leginkább érintett, itt a zátony sekélyebb részén a korallok 50 százaléka nyolc hónap alatt elpusztult.

Heron szerint bizonyos koralloknál a gyógyulás jelei láthatóak, de más területeken azt figyelték meg, hogy a korallpopuláció jóval fogékonyabb a betegségekre. Sok régióban csökkent a korallfajok sokszínűsége.

Nyitókép: XL CATLIN SEAVIEW SURVEY
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018