Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
330.76
bux:
0
2025. december 19. péntek Viola
Lizard Island, 2016. június 8.Az XL Catlin Seaview Survey elnevezésű, ausztrál tudományos expedíció által 2016. június 8-án közradott, május 15-én készült felvétel az ausztrál Nagy-korallzátony leginkább kifehéredett szakaszáról a Queensland szövetségi állambeli Cairnstól 250 kilométerre északra lévő Lizard-szigeten. A világ legnagyobb koralltelepének 22 százaléka pusztult el a területen megfigyelt eddigi legsúlyosabb korallfehéredésben, amely a tengervíz felmelegedésének következménye. A jelenség hátterében a klímaváltozás és a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség áll. (MTI/EPA)
Nyitókép: XL CATLIN SEAVIEW SURVEY

Sosem látott összeget költenek a Nagy-korallzátonyra

Hatalmas összeget, mintegy 500 millió ausztrál dollárt (csaknem 100 milliárd forintot) költ az ausztrál kormány a Nagy-korallzátony védelmére - közölte Josh Frydenberg ausztrál környezetvédelmi miniszter.

A pénzt egyebek mellett a károsodott korallzátonyok újraélesztésére, a vízminőség javítására és az agresszíven terjeszkedő tengericsillag-rajok visszaszorítására fordítják.

A jelentős összegből a gazdálkodókat is ösztönözni fogják arra, hogy kevesebb növényvédő és rovarirtó szert használjanak. A miniszter szerint a korallzátony ökoszisztémájára a legnagyobb veszélyt a klímaváltozás jelenti, de az ország történetében eddig példa nélküli mértékű ráfordítással biztosítható a korallzátonyok jövője.

A Nagy-korallzátony megóvása azért is fontos Ausztráliának, mert ez az ország legnagyobb turistalátványossága és Josh Frydenberg elmondása szerint mintegy 64 ezer munkahely köthető hozzá.

Az Ausztrália északi partvidékén húzódó Nagy-korallzátony mintegy 2300 kilométer hosszú és több ezer tengeri növény- ás állatfaj otthona. A zátony azonban helyenként súlyosan károsodott, főként a környezetszennyezés és a klímaváltozás miatt, az elmúlt két évben tapasztalt hőhullámok a zátony mintegy harmadát tették tönkre.

Címlapról ajánljuk
Raklapmáglyák, térdig érő krumpli és zeller – apokaliptikus állapotokat hagytak maguk után a céljukat elérő gazdák Brüsszelben
Helyszíni tudósítás

Raklapmáglyák, térdig érő krumpli és zeller – apokaliptikus állapotokat hagytak maguk után a céljukat elérő gazdák Brüsszelben

Nem köt az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodást Dél-Amerikával, ezt a célt a gazdák elérték, de Brüsszel városa nagy árat fizetett ennek kikényszerítéséért, a belga fővárosban megbénult a közlekedés, buszok rekedtek a traktorok közé, csak gyalogosan és kerékpárral lehet közlekedni. Helyszíni tudósítás.

Fenyőfaválasztás körüli mizériák – számos tévhitet cáfol az ökológus

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint érdemes alternatív karácsonyfa-megoldásokban is gondolkodni, de ha valaki élő fenyőt vásárol, akkor lehetőség szerint Magyarországon termesztett, ne túl nagyméretű fenyőt válasszon, amit az ünnepek után komposztálhat. Aszalós Réka az InfoRádióban elmondta: a műfenyők nagyrészt PVC-ből készülnek, ami nem lebomló műanyag, így egy idő után a műfenyő olyan hulladék lesz, ami szennyezi a környezetet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×