Arra már a marsjáró és a marsszondák is szolgáltattak bizonyítékot, hogy a vörös bolygón 3 milliárd évvel ezelőtt még folyók hömpölyögtek, vagyis elég meleg lehetett ahhoz, hogy a víz folyékony formában lehessen jelen. De azt eddig még nem fejtették meg, miként volt ez lehetséges a jéghideg planétán.

Most kutatók egy csoportja arra a következtetésre jutott, hogy a Mars száraz időszakának kezdete után is lehetett folyékony víz a bolygón. Az elmélet szerint hatalmas metángáz-kitörések okozhattak üvegházhatást, megvédve a bolygót a kihűléstől - mondta a New Scientistnek a Chicagói Egyetem munkatársa, Edwin Kite.

No de honnan jöttek a metánkitörések?

A kutató szerint ennek magyarázatát a Mars tengelyének dőlésében kell keresni. Ahogy a Föld, úgy a Mars is dőlt tengellyel kering a pályáján, ám a Mars "ferdesége" jelentősen változott a múltban a Jupiter hatására. Amikor a Mars "nagyon dőlt" állapotban volt, a jégkészletek több időt voltak közvetlen napfényben, így megolvadhattak.

"Ez olyan, mintha a jeget meggyújtanánk. Ha egy nagy öngyújtót lobbantanánk rá, akkor a felszabaduló gáz lángolna. A kezünkben olyan, mint a jég, de a földi nyomáson instabil, ezért metángáz szabadulna fel belőle" - mondta Edwin Kite.

Egy százalék is elég

Az extrém módon megdőlt pálya idején tehát a Marsi jégből a feltevés szerint nagy mennyiségű metán kerülhetett a légtérbe, felmelegítve eléggé ahhoz, hogy a fagyott jég tavakká olvadjon és folyók eredjenek belőlük. 

Habár a Napból érkező ultraviola sugarak hatására lebomlott a metán, de a "meleg" korszak így is több millió évig eltarthatott. Kutatásukban Kite-ék arra jutottak, hogy az extrém dőléssel jellemzett időszakok időzítése és időtartama megegyezik a tóformáló klímák időszakainak időtartamával és relatív ritkaságával.

A 2015-ös NASA-videó a víz jelenlétének bejelentéséről

Számításaik szerint ha csak egy százaléknyi metán is kerül egy szén-dioxidban gazdag légkörbe, az a földi légnyomás mellett 6 Celsius-fokos emelkedést okoz - ez elég a jég megolvadásához a Marson.

Az elmélet azonban épp ezen a ponton dőlhet meg, a jelenlegi bizonyítékok szerint ugyanis nem volt a fenti folyamathoz elegendő szén-dioxid a Mars légkörében. Ezt állítja legalábbis a NASA kutatója, Thomas Bristow, arra hivatkozva, hogy nem találják a szén-dioxidban dús légkörre utaló karbonát ásványokat a marsi kőzetekben.

Ott is van jég, ahol nem gondolták

A közelmúlt felfedezése, hogy az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA beszámolója szerint a Mars egyenlítője közelében is találtak vízre utaló nyomokat. A Mars Odyssey űrszonda neutron spektrométerével 2002-2009 között begyűjtött adatokat elemezte a Johns Hopkins Egyetem fizikusa, Jack Wilson által vezetett csapat. Ahogy a kompozit képek fókuszát élesebbre állították, nagy mennyiségű hidrogént fedeztek fel a bolygó egyenlítője közelében.

Az északibb és délibb szélességi körökön ez a felszín alatti vízjég jele. Ha a térségben valóban van vízjég, az fontos lehet a jövőben a Marsra látogató missziók számára. Ezzel ugyanis csökkenthető lenne a Földről szállított készletek nagysága, hiszen jó esetben ivóvízként, valamint a rakéták üzemanyagaként használt hidrogén előállításához is felhasználható lenne a marsi vízjég.

Visszatértek a "Marsról"

A NASA hatfős kutatócsoportja nyolc hónapot töltött izolációban a Marson tapasztalhatóhoz hasonló körülmények között egy Hawaii-szigeti vulkánon. A négy férfi és két nő azt vizsgálta, milyen lélektani hatásai lehetnek az asztronautákra egy hosszú ideig tartó missziónak.

• A Hawaii-szigeten lévő Mauna Loa vulkánnak, a világ legnagyobb aktív vulkánjának csúcsa alatti sík vidéken elzártan élő kutatók űrruhát viseltek és mindenhova csoportosan mentek, ha elhagyták az építményt, amiben laktak.
• Elvonulásuk idején többnyire liofilizált, vagyis fagyasztva szárított ételeket és maguk termesztette zöldségeket ettek. Joshua Ehrlich biológus friss zöldségeket termesztett, többek közt répát, paprikát, kínai kelt, paradicsomot, burgonyát.
• Ha a külvilággal kommunikáltak, azt csak 20 perces késleltetéssel tehették: ennyi időbe telik, míg a jelek eljutnak a Marsról a Földre.
• A csapattagok az összeférhetőségüket és a stressztűrő képességüket mérő játékokat játszottak és naplót vezettek arról, hogyan érzik magukat.
• Hangulatuk vizsgálatára speciálisan tervezett szenzorokat viseltek a testükön, melyek mérték hangszintjüket és a többiekhez való közelségüket a 111 négyzetméteres élettérben. A szerkezet érzékelte, ha valaki kerülte a többieket, vagy épp egy vita hevében nagyon közel került egy társához.

Az általuk gyűjtött információk abban segíthetik az amerikai űrkutatási hivatalt, hogy a 2-3 éves Mars-utazással járó stresszt, elzártságot és veszélyeket jobban kezelő és viselő embereket és csoportokat válasszanak ki a missziókra - tudósított az MTI.

Azt is vizsgálták, miként segíthetik a legénységet a stressz kezelésében. A felgyülemlett feszültséget a virtuális valóság (VR) eszközeivel vezethették le, melyek segítségével trópusi tengerpartokon vagy ismerős tájakon érezhették magukat.

"Megtanultuk, hogy még a legjobb csapatban is lesz konfliktus. Így az a legfontosabb, hogy olyan csapatot hozzunk létre, melynek tagjai és maga a csoport is rugalmas, képes megvizsgálni a konfliktust és visszatérni belőle" - véli Kim Binsted, a Hawaii Egyetem professzora, a projekt egyik vezetője.

A NASA reményei szerint a 2030-as években embereket tud küldeni a vörös bolygóra.

A világon több Mars-szimulációs projekt létezik, de a Hawaiin dolgozó kutatók szerint projektjük egyik legfontosabb előnye a helyszín. A Mauna Loa csúcsa alatti köves, vörös sík terület a Mars zord tájaira hasonlít.

Ön is elküldheti a nevét a Marsra

Amikor 2018 novemberében a NASA InSight missziója landol a Marson, egy különleges mikrochipben több százezer ember neve is vele lesz.

2015-ben közel 827 ezer ember neve landolt így a Marson, most újabb körben lehet jelentkezni ezen a linken 2017 november 1-jéig - olvasható a NASA honlapján.

Az egyszer már elhalasztott küldetés a mostani tervek szerint 2018 májusban indul. A bolygók állása miatt Mars-missziót csak kétévente lehet indítani, egy néhány hetes perióduson belül. Az InSight küldetés célja a Mars belső magjának, köpenyének és kérgének a feltérképezése, ezért a robot mélyen lefúr majd a bolygó felszínébe.