Infostart.hu
eur:
363.98
usd:
324.5
bux:
143485.08
2026. október 15. csütörtök Teréz
Négy fényév távolból mérték meg a hajszál átmérőjét

Négy fényév távolból mérték meg a hajszál átmérőjét

Megszületett a gravitációs hullám asztrofizika kora. Albert Einstein elméletét bizonyította a most fizikai Nobel-díjjal kitüntetett három amerikai tudós: Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish. Frei Zsolt asztrofizikus, az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója az InfoRádió Szigma - a holnap világa című magazinjában elmondta, az elképzeléseiknek megfelelően építették meg azt az obszervatóriumot, amely képes a gravitációs hullámok megfigyelésére.

Einstein száz évvel ezelőtt publikált relativitáselmélete szerint a gravitációs erőhatást másképp kell felfogni, mint ahogy korábban gondolták – mondta az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója, hozzátéve, hogy ugyanazzal a képpel érdemes szemléltetni a gravitációs hullámokat, amelyet Albert Einstein használt.

„Ő azt a szemléletes képet alkotta, hogy a teret jelképező gumihálóba helyezünk egy súlyos golyót, akkor az tölcsérszerűen behajlik. Ha a gumihálóban két csillag kering egymás körül, akkor az megrezeg és a hullámok továbbterjednek. Ha a térben távolságokat mérünk, finoman ugyan, de ki lehet mutatni ezt a hullámzást.”

Olyan pici jelenségekről van szó, hogy

nem csoda, hogy a kimutatásuk száz évig tartott

– fogalmazott Frei Zsolt. A Széchenyi-díjas asztrofizikus hozzátette, Einstein azt mondta, az emberiség soha nem fogja tudni kimutatni.

„A jelenség precíz nagyságrendje tíz a mínusz huszonegyediken. Ha meg akarom mérni a Nap és a legközelebbi, négy fényévnyire lévő csillag távolságát, akkor ezt egy emberi hajszál átmérőjének pontosságával kell elvégezni, tehát rendkívül nehéz a feladat.”

A most Nobel-díjjal jutalmazott kutatók kitüntetése várható volt,

mert ők adták ennek a mérési eljárásnak az alapötletét a 70-80-as években – mondta az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója.

„Megszületett a gravitációs hullám asztrofizika kora.

Ez egy új eszköz a csillagászatban. Eddig az optikai távcsövek, a rádió- és a röntgentávcsövek is az elektromágneses kölcsönhatás jeleit próbálták észlelni. A gravitációs hullám obszervatóriumban pedig a gravitációs kölcsönhatás jeleit észlelik. Ez egy fundamentálisan más kölcsönhatás.”

Frei Zsolt hangsúlyozta, a történelem során látszik, hogy

amikor új eszközt kaptak a csillagászok, olyan felfedezést tettek, amire senki nem számított.

A gravitációs hullámok kimutatásának sikere Einstein elméletének újabb bizonyítéka. A jelentősége az is, hogy már lehet tanulmányozni az olyan jelenségeket is, amelyek fényjelenséggel nem járnak, de gravitációs hullámaik vannak – tette hozzá a Széchenyi-díjas asztrofizikus.

A teljes beszélgetés meghallgatható este hét órától az InfoRádió Szigma - a holnap világa című tudományos magazinműsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cser-Palkovics András: a kormányzat mintha nem bízna eléggé az önkormányzatokban

Cser-Palkovics András: a kormányzat mintha nem bízna eléggé az önkormányzatokban

Az önkormányzatok a decentralizációra vonatkozó igényét, a régiós és testvértelepülési szintű összefogás szükségességét, az uniós pályázati pénzek megszerzésének fontosságát, a szolidaritási elv megfelelő alkalmazását is kiemelte Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Magyar Péter videón üzent, máris találkozott Robert Ficóval is Brüsszelben

A Visegrádi Négyek kormányfői külön találkozót tartottak Brüsszelben az EU-csúcs előtt szerdán késő este. Csütörtökön a „Kohézió barátai” csoport, majd az Európai Néppárt vezetői következnek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.15. csütörtök, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×