Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Négy fényév távolból mérték meg a hajszál átmérőjét

Négy fényév távolból mérték meg a hajszál átmérőjét

Megszületett a gravitációs hullám asztrofizika kora. Albert Einstein elméletét bizonyította a most fizikai Nobel-díjjal kitüntetett három amerikai tudós: Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish. Frei Zsolt asztrofizikus, az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója az InfoRádió Szigma - a holnap világa című magazinjában elmondta, az elképzeléseiknek megfelelően építették meg azt az obszervatóriumot, amely képes a gravitációs hullámok megfigyelésére.

Einstein száz évvel ezelőtt publikált relativitáselmélete szerint a gravitációs erőhatást másképp kell felfogni, mint ahogy korábban gondolták – mondta az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója, hozzátéve, hogy ugyanazzal a képpel érdemes szemléltetni a gravitációs hullámokat, amelyet Albert Einstein használt.

„Ő azt a szemléletes képet alkotta, hogy a teret jelképező gumihálóba helyezünk egy súlyos golyót, akkor az tölcsérszerűen behajlik. Ha a gumihálóban két csillag kering egymás körül, akkor az megrezeg és a hullámok továbbterjednek. Ha a térben távolságokat mérünk, finoman ugyan, de ki lehet mutatni ezt a hullámzást.”

Olyan pici jelenségekről van szó, hogy

nem csoda, hogy a kimutatásuk száz évig tartott

– fogalmazott Frei Zsolt. A Széchenyi-díjas asztrofizikus hozzátette, Einstein azt mondta, az emberiség soha nem fogja tudni kimutatni.

„A jelenség precíz nagyságrendje tíz a mínusz huszonegyediken. Ha meg akarom mérni a Nap és a legközelebbi, négy fényévnyire lévő csillag távolságát, akkor ezt egy emberi hajszál átmérőjének pontosságával kell elvégezni, tehát rendkívül nehéz a feladat.”

A most Nobel-díjjal jutalmazott kutatók kitüntetése várható volt,

mert ők adták ennek a mérési eljárásnak az alapötletét a 70-80-as években – mondta az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója.

„Megszületett a gravitációs hullám asztrofizika kora.

Ez egy új eszköz a csillagászatban. Eddig az optikai távcsövek, a rádió- és a röntgentávcsövek is az elektromágneses kölcsönhatás jeleit próbálták észlelni. A gravitációs hullám obszervatóriumban pedig a gravitációs kölcsönhatás jeleit észlelik. Ez egy fundamentálisan más kölcsönhatás.”

Frei Zsolt hangsúlyozta, a történelem során látszik, hogy

amikor új eszközt kaptak a csillagászok, olyan felfedezést tettek, amire senki nem számított.

A gravitációs hullámok kimutatásának sikere Einstein elméletének újabb bizonyítéka. A jelentősége az is, hogy már lehet tanulmányozni az olyan jelenségeket is, amelyek fényjelenséggel nem járnak, de gravitációs hullámaik vannak – tette hozzá a Széchenyi-díjas asztrofizikus.

A teljes beszélgetés meghallgatható este hét órától az InfoRádió Szigma - a holnap világa című tudományos magazinműsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×