eur:
411.25
usd:
395.1
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Ez a Mars-utazás legnagyobb kihívása

Ez a Mars-utazás legnagyobb kihívása

Legjobb esetben is 16 év kell még ahhoz, hogy a NASA űrhajósai elindulhassanak a Marsra, az amerikai űrkutatási hivatal azonban már most bemutatta azokat az asztronautákat, akiket kiszemelt a feladatra. Már maga az utazás is lényegesen tovább tart majd, mint bármi, amit eddig ember tett a távoli űrben. Kereszturi Ákos űrkutató az InfoRádió Szigma a holnap világa című tudományos magazinműsorban azt mondta: a műszaki kihívás mellett az a legkeményebb feladat, hogy évtizedekig kell folyamatosan biztosítani az anyagi fedezetet a kutatómunkához.

Nem árt korán elkezdeni a felkészülést, de kicsit talán még korai a leendő űrhajósok megnevezése – véli az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa.

Hozzátette: a mostani tervek szerint ideális esetben 2033-ban kerülne sor az emberes Mars-utazásra, ami még messze van.

Elmondta, hogy akiket most kiválasztottak, kétéves kiképzésen mennek át, utána pedig aktív űrhajós feladatokat látnak el.

„De ez természetesen csak a kezdet, évekig képzik őket, és csak ezután lenne lehetőségük arra, hogy az emberes Mars-utazásban részt vegyenek” - részletezte.

A kutató emlékeztetett rá, hogy a Mars-utazás sokkal hosszabb ideig tart, mint az eddigi űrutazások: a Hold-utazás napok alatt játszódott le, itt viszont évekről van szó. Ezzel összefüggésben

sokkal nagyobb a feladat-terhelés, sokkal nagyobb a szükséges tudás és sokkal nagyobb a kockázat is.

A feladat itt sokkal nehezebb, ezért sokkal több időt, pénz, energiát szánnak arra, hogy minél részletesebben és pontosabban kidolgozzák.

Ez a Mars-utazás legnagyobb kihívása

„Valószínűleg az űrutazáshoz nagyon jó embereket választottak ki, akik nagyon lelkesek, és nyugodtan számíthatunk arra, hogy hasznos közreműködői lesznek a NASA következő időszakának. De ebben a bejelentésben a PR-fogás is szerepet játszhatott, mivel valószínűleg

a NASA is látja azt, hogy a Mars-utazás akkora falat, amihez újabb ötleteket és fogásokat kell kitalálnia, hogy még stabilabb támogatást szerezzenek”

- véli Kereszturi Ákos.

Az űrkutató úgy látja, az ilyen módszerek célja, hogy a politikusok által megígért támogatásokat hosszú távon fenntartsák. A Mars-utazás egyik legnagyobb kihívása az, hogy hosszú, egy-két évtizedes időskálán kell biztosítani a finanszírozást, ami a politikusok cseréje miatt sokszor nagyon nehéz.

A kiválasztott 12 űrhajós egyik első dolga lesz, hogy megtanuljanak oroszul, már csak azért is, mert jelenleg leginkább orosz technikát tudnak használni az amerikaiak is. Valószínűleg néhány éven belül újabb emberes űrhajója lesz a NASA-nak, addig viszont az amerikaiak kénytelenek az oroszok Szojuz űrhajóira hagyatkozni – mondta az MTA tudományos munkatársa.

Kiemelte: az biztos, hogy

az emberes Mars-utazáshoz először is rendszerbe kell állítani egy új amerikai emberes űrhajót.

Erre már vannak konkrét tervek, és a készítése folyamatban van, a rendszer gyakorlatilag néhány éven belül feláll.

„Ennek egy nagyon speciális űrhajónak, egy kis méretű űrállomásnak kell lennie, ami sok szempontból különbözik a klasszikus űrhajóktól és a Föld körül keringő űrállomástól is, amin csak célirányosan az emberes Mars-utazást támogató rendszerek lesznek – ellentétben a Nemzetközi Űrállomással. Másrészt ennek az űrhajónak erősen önellátónak is kell lennie, mivel itt nem lesz arra lehetőség, hogy ha valami elfogy, akkor egy teherűrhajóval újabb adagot odaszállítsunk” - részletezte Kereszturi Ákos.

Hozzátette: miközben az űrhajó a Mars felé halad, kilép a Föld magnetoszférájából, ezért kell lennie az űrhajóban egy olyan sugáróvóhelyként működő résznek, ahol a legnagyobb a sugárszigetelés, és ahova sugárveszély például napkitörés esetén az űrhajósok órákra vagy egy-két napra behúzódhatnak.

Az űrkutató elmondta:

az űrhajósok a Marson már egy kész bázishoz fognak érkezni.

Mire megérkeznek, addigra ember nélküli rendszerekkel nagyon sok felszerelést odaszállítanak.

Kérdésünkre a szakember azt felelte, hogy két űrhajó párhuzamos a Mars-utazására szerinte elhanyagolható az esély.

Egyrészt azért, mert ez erősen megdrágítaná a küldetést, másrészt a két rendszer elszívná egymástól az erőforrást. Ráadásul ez annyira nagy feladat, hogy a NASA akkor is boldog lesz, ha egy űrhajót biztonságban el tud juttatni a Marsra és onnan vissza – indokolta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×