Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Több ezer éves kérdésre keresték a választ a Balaton jegén

Több ezer éves kérdésre keresték a választ a Balaton jegén

Az utóbbi évek enyhe telei után idén újra befagyott a Balaton, és az időjárási helyzet a tudósoknak is kedvezett. Kihasználva, hogy a tó jege elérte a 30 centiméteres vastagságot, az MTA kutatói fúróexpedíciót szerveztek a jégre. A Balaton üledékének a vizsgálatával ugyanis jobban megismerhetők a földtörténeti közelmúltban lejátszódott éghajlati változások, egyben a jelenlegi globális felmelegedés várható hatásainak megértéséhez is közelebb juthatunk.

Kis jégkorszak, középkori meleg időszak, globális felmelegedés – a klíma ingadozásairól Európa-szerte sokat hallunk. Megismerésük nemcsak azért indokolt, mert jelentős hatással voltak az élővilágra, sőt az emberi kultúrára is, hanem azért is, mivel ezek a földtörténeti értelemben a közelmúltban lejátszódott klímaingadozások a földpályaelemek maihoz hasonló konstellációja mellett alakultak ki, és dokumentálásuk nagyban hozzájárul a klímaváltozás Kárpát-medencében várható következményeinek felméréséhez - közölte a Magyar Tudományos Akadémia.

A tavi üledékek vizsgálata lehetővé teszi az éghajlati fluktuációk megismerését, ezért az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának és az MTA Atommagkutató Intézetének munkatársai fúróexpedíciót szerveztek a jégre. Céljuk a tavi üledék mintavételezése és a múlt éghajlatának rekonstrukciója volt.

Több ezer éves kérdésre keresték a választ a Balaton jegén

A kutatók három napig dolgoztak a Balaton jegén, Balatonudvari és Balatonszárszó közt. A mintavételezéshez szükséges felszerelést szánokon juttatták el a parttól 2-4 kilométeres távolságban lévő fúráspontokhoz, melyek kijelölése során arra törekedtek, hogy illeszkedjenek a tavon végzett korábbi történeti kutatásokhoz.

A Balaton északi partjainál akár 17 ezer éves üledékek is találhatók,

a déli partok közelében a tó üledéke fiatalabb. A lágy iszapot egészen 3 méteres üledékmélységig kézi erővel sikerült mintázni, 3 méter alatt sekélyvízi környezetet jelző, homokos, csiga- és növényi maradványokban gazdag, keményebb üledéket találtak, ami feltehetőleg a tó kialakulásának időszakára volt jellemző.

A kiemelt, átlagosan 4-4,5 méteres üledékoszlopokat számos vizsgálatnak vetik alá az elkövetkező hónapokban. Az üledék pollen- és árvaszúnyog-maradványainak elemzése több klímaparaméter mennyiségi becslését teszi majd lehetővé. Emellett az egyik legfontosabb feladat az üledékek kormeghatározása radiometrikus módszerekkel.

A kutatók célja, hogy minél pontosabban leírják a területen a Balaton kialakulásától napjainkig végbement klimatikus és fontosabb ökológiai változásokat, különös tekintettel az utolsó 2000 évre.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×