Nem feltétlenül pusztulnak el a rovarok a hidegben, mínusz 15 fokig vígan túlélnek bármit. Igaz, most mínusz 15 fok alatt is volt a hőmérséklet, de a legtöbb rovar ilyenkor elbújik - közölte Merkl Ottó.
„Minden állat igyekszik elbújni télire. Amelyek pedig nem az embereknél telelnek, a talajba vonulnak. Bizonyos mélység alatt ugyanis már egyáltalán nincs fagy a talajban, és mindig marad annyi állat, hogy az egész populáció újraéledjen a következő évben”- vázolta a helyzetet a szakértő.
„Az inváziós fajok egy része – ahogy jól ismerjük – emberi építményekbe húzódik be. Ősszel tapasztalhattuk is, hogy a poloskák előszeretettel keresték fel az emberek meleg otthonait. Valamennyi persze a szabadban telel át, de azoknak nagy része is túléli” - részletezte a Magyar Természettudományi Múzeum bogárgyűjteményének vezetője.
Kifejtette: a kifejlett rovarlárvák ugyan nehezebben bírják a hideget, de a peték bármit kibírnak, akár mínusz 50 fokig is. Annyira alacsony ugyanis az anyagcsere-szintjük, illetve kevés a víztartalmuk, hogy nem tesz benne nagy kárt a hideg. Ezért a legtöbb rovar általában pete formájában telel át, amikkel pedig semmi sem történik ebben a hidegben.
Inváziós faj például az amerikai szövőlepke hernyója, és az amerikai lepkekabóca, amelyeknek a nevében is benne van, hogy honnan származnak. A poloskáknak is újabb és újabb fajai jelennek meg Magyarországon, és a harlekinkatica sem volt őshonos Magyarországon.
„Ahol a harlekinkatica őshonos, ott sokkal keményebb telek is vannak, mint Magyarországon. Szibéria keleti részén, Észak-Koreában, Kína belső részein ennél jóval nagyobb hidegek is vannak” - mondta Merkl Ottó.
Azt, hogy egy adott évben mennyi rovar van, lehet, hogy jobban befolyásolta az előző évi nyár, mint az azt megelőző nagyon hideg tél. Egy hosszú ideig tartó, nagyon forró nyári szárazság ugyanis sokkal nagyobb kárt tesz a rovarokban, mint a hideg – emelte ki a szakértő.
„Azért persze vannak olyan rovarok, amelyeket valószínűleg vissza fog vetni ez a hideg: azok, amelyek nem távoli hideg területeken őshonosak, hanem a Földközi-tenger mentén, vagy a trópusi, szubtrópusi területeken” - közölte.
„Ilyenek például a mostanában betelepülő szúnyogok – a tigrisszúnyog, a koreai szúnyog, az egyiptomi szúnyog –, amelyek valószínűleg egy pár évre visszaszorulnak. De tartósan nem, mert Horvátországban már folyamatosan jelen vannak, és onnan bármikor újra betelepedhetnek hozzánk, még akkor is, ha egy ilyen tél egy kicsit kitakarítja őket” - közölte a Magyar Természettudományi Múzeum bogárgyűjteményének vezetője.