Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Hat temető egymás mellett, ami a levegőből jól látható

A Tolna megyei Várong határában, légi régészet segítségével hat avar temetőt találtak a Pécsi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének és a Wosinsky Mór Megyei Múzeumnak a munkatársai.

„Várong Tolna és Somogy megye határában lévő kis község. Amikor ennek a településnek a régészeti topográfiáját készítette Szabó Máté, a pécsi régészeti tanszék egykori hallgatója, a szakdolgozatában ennek a településnek a határát járta be, és légi fotókat is készített” - idézte fel a kutatás kezdetét Ódor János Gábor.

„Olyan szerencsés körülmények között sikerült légi fotóznia ennek a településnek a határát, hogy nyilvánvalóvá vált, itt viszonylag kis terülten – egy egy kilométeres sugarú körön belül – hat különböző régészeti korú temető található” - folytatta a Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója.

A légi régészeti módszerrel kapcsolatban elmondta: ez a régészetnek egy olyan segédtudománya, ami nem új keletű, hiszen már régen, a második világháború előtt is készültek olyan felvételek, amik segítségével a növényi kultúráknak a különböző jelzései alapján kirajzolódtak bizonyos objektumok foltjai.

„Ami ritkább, az az, hogy itt nem nagyméretű erődítmények, kőépületek, hanem a temetők sírjai rajzolódnak ki. De ilyenre is van már példa az országban. Ami itt különösen érdekes volt, hogy ilyen kis területen belül ilyen sűrűségben kerültek elő a temetők” - beszélt a kutatás különleges voltáról a régész.

„A jelenlegi kutatásnak az nem lehetett tárgya, hogy ezeket maximális mértékben feltárjuk. Csak korjelzés céljából tártunk fel előre kiválasztott sírokat, minden temetőből 2-3 sírt. Így összességében 15 temetkezést tártunk fel” - folytatta a szakember.

Kiemelte: a lényeg az volt, hogy megnézzék, azok az előre kiválasztott sírcsoportok, amelyek a légi fotókon is kirajzolódnak, valóban ott vannak-e. Valóban ott voltak a sírok mindegyik temetőben.

„Teljes meglepetésünkre mind a hat temető a késő avar kor időszakára keltezhető, tehát nagyjából egy 150 éves időszak – a 7-től a 9. század elejéig terjedő időszak – temetőiről van szó” - ismertette Ódor János Gábor.

A régész elmondta, hogy a légi fotókon összesen 800 sír látszott, de a temetőknek vannak olyan részei is, amelyek nem látszanak a levegőből, mert például egy erdőrész alá húzódik. Éppen ezért jóval több sírral számolhatunk.

„Az autópályás ásatások során végzett feltárások során már találtak hasonlóan nagy sűrűségben található temetőket. Ehhez hasonló struktúrák léteznek az avar korban, a késő avar korban is” - mondta a Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója.

„Így, hogy tudjuk, ezek késő avar kori temetők, az egymáshoz való viszonyulásukat is ezeken keresztül el lehet kezdeni vizsgálni” - tette hozzá a szakember.

„Ha haltak ezek a késő avarkorban élt emberek, akkor valószínűleg éltek is. A településre vonatkozóan elkezdtük a kutatást, de egy nagy településre eddig még nem találtunk nyomokat. Ez az elszórt temető arra is utalhat, hogy itt nem ilyen települést kell keresni, hanem inkább kisebb zónákban települhettek meg” - mondta a régész.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×