A Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett leszállóegység miután levált a szállítóegységéről, az ExoMars űrexpedíció Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondájáról, szerdán megkezdte a leszállást a Mars felszínére.

Az 577 kilogrammos modul által visszaküldött adatok szerint, a Schiaparelli a hőpajzsát, ejtőernyőjét és rakétáit használva a terveknek megfelelően lefékezett óránként 10 kilométeres sebességre a bolygó felszínéhez közeledve, miután előzőleg 21 ezer kilométeres óránkénti sebességgel lépett be a vörös bolygó légkörébe. Azonban körülbelül 50 másodperccel a tervezett leszállás előtt elveszítették a kapcsolatot a leszállóegységgel, amelynek azóta is kérdéses a sorsa.

Szakértők szerint a modul vagy túl gyorsan, vagy túl lassan ereszkedett, viszont a visszaküldött mintegy 600 megabájtnyi adat - reményeik szerint - válaszokkal fog szolgálni arra, hogy pontosan mi is történt. Ez az adatmennyiség mintegy 400 ezer oldalnyi információnak felel meg.

David Parker, az ESA emberi űrrepülés és robotikus felderítés igazgatója üdvözölte, hogy a kísérleti leszállás rengeteg adattal szolgált, amelynek elemzéséből - bár időbe fog telni - nagyobb magabiztosságot meríthetnek majd a jövőre nézve.

Hozzátette: az ESA munkatársainak rá kell jönniük, hogy mi történt a tervezett landolás utolsó másodperceiben.

Parker nem mutatott elkeseredettséget a Schiaparelli sorsa miatt, ehelyett közölte: "A Mars-kutatás nehéz dolog, és ez az egyik oka annak, hogy csináljuk."

A Schiaparelli modult arra tervezeték, hogy a 2020-ban esedékes, marsjáró robottal tervezett küldetésben használandó technológiát teszteljék le. Egy űreszköz leszállása a Marson ugyanis bonyolult feladat, számos korábbi misszió nem járt sikerrel. Az ESA Beagle 2 nevű modulja 2003-ban ugyan leszállt a Marsra, de napelemei nem nyíltak ki teljesen, emiatt nem tudott kommunikálni a földi irányító központtal.

Don McCoy, az ExoMars-projekt vezetője mindazonáltal még nem adta fel annak reményét, hogy a Schiaparelli "hazatelefonál". Elmondta, megpróbálják újraindítani a modul adóvevőjét, jóllehet, a leszállóegység akkumulátora már csak néhány napig tart ki.

A Schiaparelli fő feladata az volna, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén. Nincs azonban minden veszve, mert a modul szállítóegysége, a TGO űrszonda nem megy sehova, a bolygó feletti 400 kilométeres magasságból tovább gyűjti az adatokat - többek között metán nyomai után kutatva - az elképzelések szerint legalább 2022-ig.