Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Elhunyt Nagymarosy András nyugalmazott docens

Nagymarosy András, az Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék nyugalmazott docense türelemmel viselt, hosszú, súlyos betegséget követően, 67 évesen szeptember 28-án elhunyt - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Nagymarosy András geológus szakmai pályafutása elválaszthatatlanul összefonódott az ELTE TTK Földtani Tanszékéével (amely ezalatt több névváltozást és egy költözést is megért, jelenleg Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék néven működik). 1974-ben kezdett oktatni, és közel négy évtized alatt mindvégig nagy odaadással, a geológia iránti elkötelezettséggel, a szakmáját értő és szerető ember hitelességével tanította a geológus (és földrajz, környezettan és más egyéb szakos) hallgatók egymást követő nemzedékeit. Az elemző földtan, a rétegtan, és Magyarország földtana főtárgyaink előadójaként kivívta a hallgatók elismerését és sok tehetséges fiatalnak adott útravalót a pályainduláshoz. Szerepet vállalt a geológus képzés bolognai rendszerre való áttérésének kidolgozásában. Oktatói kvalitásait az is jelzi, hogy több alkalommal hívták meg külföldi egyetemekre (Göteborgi Egyetem, Vrije Universiteit Amsterdam, Karlsruhei Egyetem) rövid kurzusok és előadás-sorozatok tartására.

Tudományos pályafutása a Tanszéken Báldi professzor körül szerveződött, a Kárpát-Pannon térség paleogén képződményeinek komplex rétegtani kutatásával foglalkozó munka­csoportban indult. 1993-ban szerzett kandidátusi fokozatot a hazai oligocén képződmények nannoplankton sztratigráfiája témakörében. Rétegtani eredményeit társszerzőként a térség medencefejlődését és lemeztektonikai fejlődéstörténetét megvilágító számos alapvető jelentőségű tanulmányban is kamatoztatta. Munkássága a szénhidrogénföldtan és az ősföldrajzi rekonstrukciók terén is hasznosult. Az utóbbi években a neogén nannoplankton kutatással és hazai bortermő vidékeink geológiájával is intenzíven foglalkozott. Publikációinak hazai és nemzetközi fogadtatását nagyszámú hivatkozás fémjelzi.

Az Általános és Történeti Földtani Tanszéknek 1994 és 2004 között volt megbecsült vezetője. Irányításával zajlott le sikeresen a tanszék Lágymányosra költözése és bekapcsolódása a PhD képzésbe, ahol személyesen témavezetőként is aktívan működött. Több fontos kutatási pályázat témavezetője volt. A tudományos közéletben számos szerepet töltött be, mint a Magyarhoni Földtani Társulat Őslénytani-Rétegtani Szakosztályának titkára és vezetőségi tagja, a Magyar Rétegtani Bizottság Oligocén Albizottságának titkára majd elnöke, a Magyar Rétegtani Bizottság titkára, az MTA Földtani Tudományos Bizottságának tagja, és több nemzetközi testületnek is választott tagja- olvasható az ELTE honlapján.

Nagymarosy András az egyetemi munkája mellett a Borkollégium alapító tagja és a táncházmozgalom ismert alakja is volt.

A zenélést a Mákvirág együttesben kezdte a táncházmozgalom első időszakában, majd a mozgalomban is fontos szerepet betöltő Kalamajka zenekar alapító nagybőgőse volt. Tudományos munkássága mellett teljes értékű népzenei pályát futott be.

Nagymarosy Andrásra szombaton 22 órától emlékeznek az Aranytíz Kultúrházban.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×