Infostart.hu
eur:
377.97
usd:
317.81
bux:
130328.22
2026. február 10. kedd Elvira

Elhunyt Nagymarosy András nyugalmazott docens

Nagymarosy András, az Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék nyugalmazott docense türelemmel viselt, hosszú, súlyos betegséget követően, 67 évesen szeptember 28-án elhunyt - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Nagymarosy András geológus szakmai pályafutása elválaszthatatlanul összefonódott az ELTE TTK Földtani Tanszékéével (amely ezalatt több névváltozást és egy költözést is megért, jelenleg Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék néven működik). 1974-ben kezdett oktatni, és közel négy évtized alatt mindvégig nagy odaadással, a geológia iránti elkötelezettséggel, a szakmáját értő és szerető ember hitelességével tanította a geológus (és földrajz, környezettan és más egyéb szakos) hallgatók egymást követő nemzedékeit. Az elemző földtan, a rétegtan, és Magyarország földtana főtárgyaink előadójaként kivívta a hallgatók elismerését és sok tehetséges fiatalnak adott útravalót a pályainduláshoz. Szerepet vállalt a geológus képzés bolognai rendszerre való áttérésének kidolgozásában. Oktatói kvalitásait az is jelzi, hogy több alkalommal hívták meg külföldi egyetemekre (Göteborgi Egyetem, Vrije Universiteit Amsterdam, Karlsruhei Egyetem) rövid kurzusok és előadás-sorozatok tartására.

Tudományos pályafutása a Tanszéken Báldi professzor körül szerveződött, a Kárpát-Pannon térség paleogén képződményeinek komplex rétegtani kutatásával foglalkozó munka­csoportban indult. 1993-ban szerzett kandidátusi fokozatot a hazai oligocén képződmények nannoplankton sztratigráfiája témakörében. Rétegtani eredményeit társszerzőként a térség medencefejlődését és lemeztektonikai fejlődéstörténetét megvilágító számos alapvető jelentőségű tanulmányban is kamatoztatta. Munkássága a szénhidrogénföldtan és az ősföldrajzi rekonstrukciók terén is hasznosult. Az utóbbi években a neogén nannoplankton kutatással és hazai bortermő vidékeink geológiájával is intenzíven foglalkozott. Publikációinak hazai és nemzetközi fogadtatását nagyszámú hivatkozás fémjelzi.

Az Általános és Történeti Földtani Tanszéknek 1994 és 2004 között volt megbecsült vezetője. Irányításával zajlott le sikeresen a tanszék Lágymányosra költözése és bekapcsolódása a PhD képzésbe, ahol személyesen témavezetőként is aktívan működött. Több fontos kutatási pályázat témavezetője volt. A tudományos közéletben számos szerepet töltött be, mint a Magyarhoni Földtani Társulat Őslénytani-Rétegtani Szakosztályának titkára és vezetőségi tagja, a Magyar Rétegtani Bizottság Oligocén Albizottságának titkára majd elnöke, a Magyar Rétegtani Bizottság titkára, az MTA Földtani Tudományos Bizottságának tagja, és több nemzetközi testületnek is választott tagja- olvasható az ELTE honlapján.

Nagymarosy András az egyetemi munkája mellett a Borkollégium alapító tagja és a táncházmozgalom ismert alakja is volt.

A zenélést a Mákvirág együttesben kezdte a táncházmozgalom első időszakában, majd a mozgalomban is fontos szerepet betöltő Kalamajka zenekar alapító nagybőgőse volt. Tudományos munkássága mellett teljes értékű népzenei pályát futott be.

Nagymarosy Andrásra szombaton 22 órától emlékeznek az Aranytíz Kultúrházban.

Címlapról ajánljuk
Rubio érkezik, Vance vagy Trump jöhet – Magyarics Tamás: nem véletlen az időzítés

Rubio érkezik, Vance vagy Trump jöhet – Magyarics Tamás: nem véletlen az időzítés

Marco Rubio amerikai külügyminiszter – miután részt vesz a 62. Müncheni Biztonsági Konferencián – február 15-én és 16-án Szlovákiába és Magyarországra látogat. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető Budapesten magyar kormányzati vezetőkkel egyeztet a kétoldalú és regionális érdekek megerősítéséről, egyebek mellett a globális konfliktusok rendezését célzó békefolyamatok iránti elkötelezettségről, valamint az amerikai–magyar energetikai partnerség elmélyítéséről. Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint nem véletlen, hogy Rubio éppen Magyarországra és Szlovákiába látogat.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×