Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Vörös listás lett a keleti gorilla

A keleti gorilla, a világ legnagyobb emberszabásúja súlyosan veszélyeztetett fajként került fel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listájára, az óriáspanda viszont hosszú idő után többé nem tartozik ebbe a kategóriába.

A nemzetközi szervezet vasárnap, a Hawaiin megrendezett kongresszusán kiadott jelentésében számolt be arról, ahogy az orvvadászat miatt a keleti gorillák a kihalás szélére sodródtak, ezért a faj felkerült a vörös listán szereplő mintegy 80 ezer állatfaj közé, amelyek közül csaknem 24 ezer fennmaradása van súlyos veszélyben.

Az IUCN becslései szerint ötezer keleti gorilla élhet ma vadon, az elmúlt húsz évben 70 százalékkal csökkent a faj populációja.

A nagy majomfajok - a keleti gorilla, a nyugati gorilla, a borneói orangután, a szumátrai orangután, a csimpánz és a bonobo - közül csak az utóbbi kettő, a csimpánz és a bonobo nem tartozik a súlyosan veszélyeztetett fajok közé, ám őket is a veszélyeztetett kategóriába sorolják.

A keleti gorillák túlnyomó többsége Kongóban él, és populációjuk védelmezése kemény küzdelmekbe kerül majd, mivel a térség helyzete politikailag bizonytalan. Amíg ez így marad, addig nincs más lehetőség, mint a helyi vadvédelem hathatósabb anyagi támogatása - mondta el Russell Mittermeier főemlőskutató, az IUCN főemlősökkel foglalkozó csoportjának vezetője.

A Honoluluban zajló egyhetes konferencián több mint 180 ország mintegy kilencezer küldöttje vesz részt, több ország államfői szinten képviselteti magát.

A szervezet jelentése szerint a kínai erőfeszítéseknek köszönhetően az óriáspanda kikerülhetett a súlyosan veszélyeztetett státuszból, jelenleg a "sebezhető" fajok közé sorolják a veszélyeztetett fajok körében.

"A védelemre szoruló állatok közül ötven évig az óriáspanda volt a legkedveltebb. Az állat- és természetvédelem iránt elkötelezettek számára izgalmas újdonság, hogy a panda most egy lépéssel távolabb került a kihalástól" - fogalmazott Marco Lambertini, a Természetvédelmi Világalap (WWF) elnök-igazgatója.

A statisztikai adatok szerint az óriáspandák száma az 1980-as évekbeli ezer példány alatti mélypontról napjainkra 1864 példányra ugrott. Az IUCN azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozás miatt a következő nyolcvan évben a pandák táplálékát adó bambusz 35 százaléka kipusztul, ami újabb válságba sodorhatja a populációt.

A jelentés megállapította, hogy Hawaiin az őshonos növények 90 százalékát a kipusztulás fenyegeti az invazív fajok, patkányok, galambok és nem őshonos növények elterjedése miatt. Afrikában pedig 2002 óta negyedével csökkent az alföldi, vagyis Burchell-zebra populációja.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×