"Sajnos méretbeli problémák miatt a kölesben és a hajdinában előfordulhat mérgező gyommag-szennyeződés, mégpedig a csattanó maszlag. Ez más növényekben is előfordul, de amíg más gabonafélékből ki lehet rostálni, a kölesből és a hajdinából nem lehet kirostálni, hiszen ugyanakkora a mérete, ebből következően ott is fog maradni" - fogalmazott Mézes Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Hozzátette: ez akkor fordulhat elő, ha a táblán, a termesztés során nem megfelelő a növényvédelem.

"Ha ugyanis a növényvédelem megfelelő, akkor a csattanó maszlagnak nem illik benne lenni. Ha belekerült, akkor sajnos ott is marad. Ez az a probléma, amire a figyelmet szeretném felhívni" - hangsúlyozta a kutató.

Mint mondta, a csattanó maszlagban úgynevezett tropán-alkaloidok vannak. Ezek természetes narkotikumok, a központi idegrendszerre vannak hatással.

"Hallucinációkat okoz, és ami a fogyasztó számára veszélyes lehet, hogy lassítja a szív működését. Felnőtt embereknél nagyon sokat meg kell enni ahhoz, hogy valóban problémaként jelentkezzen, viszont a kisgyerekeknél akár nagyon súlyos problémákhoz is vezethet, például szívleálláshoz" - figyelmeztetett Mézes Miklós.

A kutató szerint az átlagfogyasztó erre nem tud figyelni, és a méret miatt nem fogja megtalálni. A probléma csak akkor derül ki, ha egy hatósági ellenőrzés és vizsgálat történik. Az állam által működtetett élelmiszer-biztonsági jelzőrendszernek kellene fokozottabban odafigyelni a problémára.

"A növényvédelmet ellenőrzik, de vannak kisgazdaságok, kisüzemek, amelyeknek ezt a fajta rendszerét már csak a méretük miatt sem tudja minden esetben ellenőrizni a hatóság. Nem akarok negatív reklámot csinálni nekik, de ez elsősorban az úgynevezett biogazdálkodásokra vonatkozik, ugyanis a biogazdálkodásokban a kémiai növényvédőszerek használata tiltott, tehát ott nagyobb az esélye annak, hogy csattanó maszlag előfordulhasson - mondta Mézes Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.