"Kétszer csengetett a postás, azaz rövid idő alatt kétszer is magasba csapot a lávaszökőkút és emelkedett több mint 10 kilométer magasba a sötét hamufelhő, elhomályosítva Szicília egét." Így írja le élményeit Harangi Szabolcs, az ELTE tanszékvezetője az Etna mostani kitöréséről.

Így folytatódik a blogbejegyzés: "Mindennek megvoltak és nem is az előzményei. Az Etna október óta takaréklángon jelezte, hogy ébredezik. Hol az Új Délkeleti Kráterben, hol a Bocca Nuovában, hol a Voragine kráterben voltak kisebb stromboli jellegű, lávatűzijáték kitörések. Most már tudjuk, hogy ők voltak az előhírnökei egy mélyből érkező, gázdús magmatömegnek, ami december 2-án estefelé közelítette meg a felszínt. Este még csupán azt jeleztük, hogy vöröslik az Etna csúcsa, majd az esti órákban ez a vöröslés egyre erősödött. A Voragine kráterben a lávatűzijáték egyre magasabbra repítette az izzó lávacafatokat. Volt már ilyenre példa az elmúlt egy évben, azonban a látványos lávaszökőkutak elmaradoztak. Nos, éjjel 3:20-kor minden egyszerre megváltozott. Ahogy az korábban is történt, a vulkáni működés jellege szinte egyik pillanatról a másikra megváltozott és a Voragine kráter környékét izzó lávabombák sokasága lepte el. Néhány perc alatt hatalmas sistergéssel robbant ki a friss gázdús magmahab és több mint 300 méter magasra emelkedett a lávaszökőkút. A kitörés erejét jelzi, hogy ekkor már 1-1.5 kilométer magasba repültek az lávacafatok. A paroxizmus 15 perc alatt érte el csúcspontját, majd amilyen gyorsan jött, úgy távozott, egyik pillanatról a másikra lecsengett a kitörés. Hajnal 4 óra körül ismét a "csendesebb" lávatűzijáték kitöréseké lett a főszerep. Az éjjeli kitörés kéndioxidban gazdag vulkáni hamufelhője keleti irányba sodródott és rövid idő alatt már Görögország felett járt. Nehéz visszaadni egy ilyen vulkánkitörés minden szépségét, a Tűzhányó blog Facebook csoportjában is egyre másra tettük fel a legszebb képeket, íme egy csokor az ámulathalmazból."