A Bristoli Egyetem tudósai a bremerhaveni Alfred Wegener Sark- és Tengerkutatási Intézet (AWI) kutatóival együttműködve elemezték ki a CryoSat-2 műhold adatait, melyek szerint 2009 óta 750 kilométernyi partszakaszon több gleccser máig összesen 300 köbkilométer jeget engedett az óceánba. Ez csaknem 350 ezernyi Empire State Building térfogatának felel meg - fogalmazott Bert Wouters, a kutatás vezetője.

A jelenség következtében globálisan növekszik a tengerek vízszintje - közölték a szakértők a Science című szaklapban bemutatott tanulmányukban.

A tudósok szerint a hirtelen változás nem a hőmérsékletet vagy a hóesés mértékét érintő eltérésekkel, hanem a klímaváltozás okozta meleg tengeri áramlatokkal magyarázható. "A felmelegedés hatására elkezdett olvadni az eddig a félsziget stabilitását biztosító selfjég alsó rétege" - mondta Veit Helm, az AWI geofizikusa. A selfjégnek - a tenger felszínén lebegő, de a parthoz kapcsolódó jégtáblának - olvadást lassító hatása ezáltal csökkent, a szárazföldi jég egyre gyorsabban vékonyodik - véli Helm.

Az érintett terület az Antarktisz más gleccsertömegeihez képest eddig stabilnak számított, egyes gleccsereinek felszíne azonban 2009 óta évente négy métert veszített vastagságából, a régió jégtáblái pedig az elmúlt két évtizedben vastagságuk csaknem egyötödét elveszítették.

"A tény, hogy egy ekkora területen ilyen sok gleccser kezd el veszíteni a jegéből, meglepetés volt" - mondta Wouters. A jégveszteség ráadásul olyan sok, hogy egy másik műhold még a Föld mágneses erőterének kis változását is észlelte.

Az Antarktisz más területeihez képest a Antarktiszi-félsziget déli része kevésbé ismert, kevesebbet tanulmányozták, ironikus módon pont azért, mert eddig nem történt rajta sok változás - mondta Wouters. A változások okának megállapításához és az olvadás további mértékének becsléséhez további adatok gyűjtésére van szükség.