Tavaly a tudósok 18 ezer állat- és növényfajt fedeztek fel, ennyivel bővült a kétmillió ismert faj száma. A legérdekesebb új fajok tízes listáját a New York-i Környezetvédelmi és Erdészeti Állami Egyetem tette közzé.

Ez a tíz faj ízelítője azoknak a csodáknak, amelyek még ránk várnak" - fogalmazott Quentin Wheeler, az egyetem vezetője. Becslések szerint további tízmillió faj ismeretlen még a tudomány számára.

A kutatóknak azonban sietniük kell: a fejlődés, az orvvadászat és a környezetváltozás gyorsabban vezethet állatok és növények kihalásához, mint ahogy a tudomány felfedezné őket.

A top tízes lista első helyezettje egy rég kihalt faj, egy dinoszaurusz. A "pokoli csirke" becenevű Anzu wyliei a Tyrannosaurus rexszel egy időben élt, fészket épített, tojásokat rakott. Csőre és üreges csontjai voltak, karját és farkát toll fedte. A röpképtelen madár maradványaira Dakotában bukkantak, ezek alapján 3,5 méteres és 300 kilogrammos lehetett.

A listára két állat is különleges "nevelési" módszerei miatt került fel. A "csontkamradarázs" (Deuteragenia ossarium) kémiai fegyvert használ, hogy távol tartsa a ragadozókat utódaitól: fészke külső kamrájában hangyatetemekből emel falat ellenük. A hangyák sok kémiai anyagot állítanak elő, amelyek a hangyaboly illatát kölcsönzik a darázsfészeknek, ez pedig elüldözi az esetleges támadókat.

Egyedülálló módon hozza világra utódait egy indonéz béka: a világ 6455 békafajával ellentétben a Limnonectes larvaepartus egyike annak a mindössze 10-12 fajnak, amely belső megtermékenyítéssel szaporodik, és azok közül is az egyetlen, amely nem kisbékákat szül, vagy megtermékenyített petéket rak le, hanem ebihalakat hoz a világra.

A tengeri "gabonakörök" rejtélyét oldotta meg egy a gömbhalféle: a Japánhoz tartozó területeken élő Torquigener albomaculosus hímjei két méter széles, kerek formákat alakítanak ki a tengerfenéken, így udvarolnak a nőstényeknek, amelyek a körök magasított peremébe rakják petéiket.

Két növény is szerepel a listán. A Tillandsia religiosát Mexikó bizonyos régióiban minden évben felhasználják a karácsonyi díszítéshez, mégis a kutatók számára eddig ismeretlen volt, csak idén kapta meg tudományos nevét. A december és március között virágzó, 2000 méteres magasan élő másfél méteres növény a merőleges sziklafalakon is képes nőni.

A Balanophora coralliformis - ahogy neve is utal rá - korallra emlékeztető külsővel rendelkezik, mégis a szárazföldön, ráadásul 1500-1700 méteres magasságban él kizárólag a Fülöp-szigeteki Luzon egyik hegyoldalán, ezért is maradhatott sokáig rejtve a tudósok elől.

A különleges fajok listáját Carl von Linné (1707-1778) svéd botanikus és zoológus május 23-ai születésnapja alkalmából mutatták be. Linné nevéhez fűződik a modern rendszertan megalkotása. A teljes lista megtekinthető az egyetem honlapján (http://www.esf.edu/top10/2015/10.htm).