Infostart.hu
eur:
366.64
usd:
327.64
bux:
142566.12
2026. október 7. szerda Amália

Ismét veszélyes baktérium- és vírusmintákat találtak egy laboratóriumban

A napokban egy amerikai szövetségi laboratóriumban hat fiola himlővírust felfedező tudósok további több mint háromszáz fiolát találtak, amelyeken súlyosan fertőző vírusok és baktériumok neve szerepel.

Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság (FDA) szerdai bejelentése szerint a nem dokumentált kollekció 327 gondosan tárolt fiolát tartalmazott. A fiolákon olyan kórokozók neve volt feltüntetve, mint a dengue, influenza és rickettsia.

A múlt héten a hatóságok arról számoltak be, hogy az ötvenes évekből származó hat fiolányi himlővírus került elő egy szövetségi laboratóriumból, egyéb mintákat nem említettek.

Peter Marks, az FDA biológiai igazgatóhelyettese hangsúlyozta: mindent elkövetnek, hogy kiderüljön, miért maradtak ilyen sokáig észrevétlenül ezek a minták.

A fiolákat, köztük a himlővírus feliratot viselőket a Washington környékén lévő Országos Egészségügyi Intézet területén találták meg az FDA által 1972 óta használt laboratóriumok egy hűtőszobájának sarkában, 12 kartondobozban. A hivatal szakemberei szerint a minták 1946 és 1964 között gyűltek össze, a laboratórium tudósai dolgoztak azokkal.

Karen Midthun, az FDA biológiai igazgatója elfogadhatatlannak nevezte, hogy ezeket az anyagokat ilyen sokáig nem fedezték fel. Hozzátette ugyanakkor, hogy a fiolák előkerülése után a hivatal szakemberei helyesen jártak el azok kezelésében, nyomban értesítették az illetékes hatóságokat, amelyek azonnal biztonságba helyezték a fiolákat és megállapították, hogy érintetlenek voltak, nem kerülhetett ki belőlük kórokozó.

Az FDA tudósai közölték: egyelőre nem tudják, hogy az újonnan fellelt fiolákban tényleg azok a kórokozók vannak-e, amelyek fel vannak rajtuk tüntetve. A hivatal országos vizsgálatot kezdett annak kiderítésére, hogy van-e még valahol olyan hűtőegység, ahol bármilyen elfeledett mintát tárolnak.

A szakemberek 32 szövetmintát és nem fertőző vírusmintát megsemmisítettek, számos felcímkézetlen fiolát vizsgálatra továbbítottak az amerikai közegészségügyi intézetbe (CDC), a megmaradt 279 mintát pedig biztonságba helyezték.

A himlővírus felfedezése egy hónapon belül már a második eset volt, amely súlyos hiányosságokra világított rá a halálos kórokozók kezelésével kapcsolatban. Korábban kiderült, hogy lépfeneminták átszállításakor véletlenül élő baktériumtörzsek is átkerültek a CDC egyik laboratóriumából egy olyan alacsonyabb biztonsági fokozatú másikba, ahol erre nem voltak felkészülve, így potenciálisan több tucatnyi laboratóriumi dolgozó volt kitéve a kórokozónak.

A himlőt 1977-ben világszerte felszámolták, a kórokozó mintáit egy nemzetközi egyezmény alapján már csak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ellenőrzése alatt álló két raktárban szabad őrizni: a CDC atlantai központjában és Oroszországban, a novoszibirszki Állami Virológiai és Biotechnológiai Kutatóközpontban.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben Paks vízellátását

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben Paks vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.

Kármán András szerint kifulladt a korábban sikeres magyar gazdasági modell

A magyar gazdaság növekedését az elmúlt másfél évtizedben elsősorban a munka és a tőke termelésbe történő bevonása hajtotta, miközben a hatékonyság a régió legalacsonyabbjai között maradt – hangzott el Kármán András pénzügyminiszter előadásában a Portfolio Budapest Economic Forum konferencián.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×