Mohammed bin Rasíd ál-Maktúm sejk, aki egyben az Egyesült Arab Emírségek (EAE) alelnöke, hangsúlyozta: a Mars-expedíció bebizonyítja majd, hogy a számos közel-keleti konfliktus ellenére az arab világ továbbra is képes a tudomány terén gazdagítani az emberiséget.

Az Egyesült Arab Emírségek kormányának közleménye szerint egy ember nélküli kísérleti űrhajó indításának célja egyben az ország gazdaságának diverzifikálása és helyi technológiai és űrtechnikai szakemberek kiképzése. A kormány nem közölte, mennyi lesz az űrprogram költsége.

A hét emírségből álló ország eddig több mint 20 milliárd dirhamot, azaz mintegy 5,4 milliárd dollárt fektetett az űrtechnológiába. Az érintett területek között szerepel a műholdas adat- és távközlés, térképkészítés és megfigyelés.

Az emírségek évek óta szorgalmazta az Arab Liga országainál, hogy hozzanak létre az Európai Űrügynökséghez hasonló arab űrügynökséget.

Az iszlám tudomány és technológia a XIII. század közepéig évszázadokon át aranykorát élte, majd visszaesett. Abu-Dzabi uralkodója, az EAE elnöke, Kalifa bin Zájid áL-Nahajan szerint a Mars-expedíció az iszlám világ belépését jelenti majd az űrkutatás világába.

Több muzulmán többségű országnak - Algériának, Tunéziának, Egyiptomnak, Törökországnak, Indonéziának, Pakisztánnak és Iránnak - van már űrügynöksége vagy űrprogramja. Irán tavaly már másodszor küldött majmot a világűrbe, ahová űrhajóst is kíván küldeni. Több muszlim űrhajós is járt a világűrben. A szaúdi Szultán bin Szalman asz-Szaúd herceg volt az első arab, aki a 1985-ben a Discovery amerikai űrsikló fedélzetén az űrben járt. Egyiptom volt az első arab ország, amely 1998-ban felbocsátotta saját távközlési műholdját.