Infostart.hu
eur:
365.36
usd:
325.27
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália

Részleges sikerrel zárult a kísérlet az új marsi leszállóeszközzel

Az amerikai űrkutatási hivatal végrehajtotta helyi idő szerint szombaton az első részben sikeresnek mondható kísérletét a majdani marsi landolásokra használandó, repülő csészealj formájú leszállóeszközzel.

Az űreszköz a Hawaii-szigetek egyikéről, Kauairól startolt: egy hatalmas, 36 méteres, héliummal töltött légballonnal emelkedett 36,5 kilométeres magasságba, ahonnan a rakétahajtóművek a hangsebesség csaknem négyszeresével, 55 kilométeres magasságba röpítették - ebben a magasságban a viszonyok hasonlóak a Mars ritkás légköréhez.

A megadott magasság elérése után az űreszköz - Low Density Supersonic Decelerator (LDSD) - ereszkedni kezdett egy különleges, felfújható lassítóberendezés és egy hatalmas, 33,5 méter átmérőjű ejtőernyő segítségével, majd 2,5 óra múlva a Csendes-óceánba esett. Az ejtőernyő nem nyílt ki teljesen. A NASA illetékei ennek ellenére azt mondják, hogy a teszt meglehetősen jól sikerült az újfajta űrbéli technológiával, amely a jövőben nagy tömegű űrhajók landolásánál használható a Mars légkörében. Mi több - mondják - egy részben sikeres kísérletből több tanulságot lehet levonni, mint egy tökéletesen sikerültből.

Az amerikai űrhajózási hivatal évtizedek óta ugyanolyan ejtőernyőt használ a marsi légkörbe érkező űreszközök lelassítására. Ha azonban asztronautákkal együtt, nehezebb űrhajóval történik a landolás, akkor nagyobb és erősebb ejtőernyőre van szükség. A most használt ejtőernyő méreteiben a kétszerese a közel egytonnás Curiosity marsjáró landolásakor használtnál.

A szombati kísérletet hatszor halasztották el az erős szél miatt. Az űreszközre felszerelt kameráknak köszönhetően interneten világszerte élőben lehetett nyomon követni dollármilliókba kerülő kísérlet egyes mozzanatait. A NASA a nap folyamán tart róla sajtótájékoztatót.

Az LDSD-vel várhatóan jövő nyáron hajtják végre a következő kísérletet.

A NASA azt tervezi, hogy 2030 körül küld embereket a Marsra.

Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×