Ha valamelyik koszorúér elzáródik, az általa vérrel ellátott szívizom rostok elhalnak, ez a szívinfarktus. A szívroham után a szív teljesítménye, az elhalt izomzat mértékétől függően csökken, és ez szívelégtelenséghez vezet, amely ma már jól kezelhető, de a betegnek sok gondot okozhat. Az elhalt izomzat helyén kialakuló merev heg helyett, egy most kidolgozott folyadék befecskendezése új szívizomzat kifejlődését teszi lehetővé.

A Kaliforniai Egyetem kutatói évek óta foglalkoznak azzal, hogy miképpen lehet az infarktus során elhalt szívizomzatot újraéleszteni, működését pótolni. Karen Christman és munkacsoportja olyan zselét állított elő, mely hőmérséklettől függően változó folyékonyságú.

A zselé szívkötőszövetből készül, de előállítása közben szívizomsejteket is beleszőnek. Mélyhűtik, majd porrá darálják. Ezt a port lehet aztán folyadékká oldani, és az oldat injekció formájában már a szívbe beadható. Testhőmérsékleten az oldat zselészerű anyaggá válik, amelynek hatására a károsodott izomterület ismét benépesedik aktív sejtekkel, és a szívműködés megújul.

A zselé ingert jelent a környező szöveteknek, hogy újraépüljenek, és valószínűleg biokémiai "parancsot" is kibocsát arra, hogy a ne pusztuljanak tovább.

Az új készítmény katéteren keresztül beadható, ami egyszerű és biztonságos alkalmazási mód. A kutatók még nem közölték azoknak a kísérleteknek az eredményeit, amely szerint sertésszíven a kezelés jelentősen javította a károsodott szív teljesítményét. Ez azért fontos adat, mert mérete és szerkezete alapján a disznószív hasonlít legjobban az emberi szívhez.

Patkánykísérletek azt jelezték, hogy az oldat biztonsággal beadható, nincs kilökődés vagy szívritmus-zavar. A kutatók várhatóan egy éven belül elkezdhetik az emberi szíven folytatott vizsgálatokat is. Hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államokban évente 785 000 beteg szenved infarktust, és ilyen hatékonynak ígérkező kezelési mód eddig még nem volt.

A tanulmány az Amerikai Szívgyógyász Kollégium folyóiratában jelent meg.