eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Klímaváltozással terjednek észak felé a fertőző betegségek

A növekvő globális átlaghőmérséklet talán már most is eleget emelkedett ahhoz, hogy segítse a fertőző betegségek északabbra vonulását - derül ki egy friss tanulmányból.

Európai kutatók beszámolója szerint összefüggés lehet az átlaghőmérséklet emelkedése és a dengue-láz, a sárgaláz, a malária és az emberi pestis európai megjelenése között.

"A klímaváltozás fertőző betegségekre gyakorolt alapvető hatása már most felismerhető és valószínű, hogy néhány éven belül új betegséghordozók illetve kórokozók jelennek meg Európában" - olvasható az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) beszámolójában.

Az ENSZ klímaszakértői szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a szén-dioxid-kibocsátást annyira vissza lehetne szorítani, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg a 2 Celsius-fokot.

A jelenlegi kilátások alapján erre azonban kevés az esély, a hőmérséklet emelkedésével pedig olyan rovarok jelenhetnek meg, és a melegben jobban szaporodhatnak, amelyek Európában korábban ismeretlenek voltak.

"Teljesen mindegy, hogy mivel magyarázzuk, a lényeg, hogy az utóbbi 20-30 évben Európában magasabb átlaghőmérsékleteket mértek" - mondta Volker ter Meulen az EASAC elnöke, hozzátéve, hogy a magasabb hőmérsékleten jobban és gyorsabban terjednek a vírusok, baktériumok.

Ezzel együtt Európában meg fog jelenni az a szúnyog, amely a sárgaláz, a nyugat-nílusi láz, a dengue-láz vagy az agyvelőgyulladás terjedéséért felelős. Ez a rovar okolható például a chikungunya-láz (CHIKV) terjedéséért. A hányással, lázzal járó vírusfertőzés az ízületeket támadja meg, és Európában már több mint 200 embert betegített meg.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×