Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Klímaváltozással terjednek észak felé a fertőző betegségek

A növekvő globális átlaghőmérséklet talán már most is eleget emelkedett ahhoz, hogy segítse a fertőző betegségek északabbra vonulását - derül ki egy friss tanulmányból.

Európai kutatók beszámolója szerint összefüggés lehet az átlaghőmérséklet emelkedése és a dengue-láz, a sárgaláz, a malária és az emberi pestis európai megjelenése között.

"A klímaváltozás fertőző betegségekre gyakorolt alapvető hatása már most felismerhető és valószínű, hogy néhány éven belül új betegséghordozók illetve kórokozók jelennek meg Európában" - olvasható az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) beszámolójában.

Az ENSZ klímaszakértői szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a szén-dioxid-kibocsátást annyira vissza lehetne szorítani, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg a 2 Celsius-fokot.

A jelenlegi kilátások alapján erre azonban kevés az esély, a hőmérséklet emelkedésével pedig olyan rovarok jelenhetnek meg, és a melegben jobban szaporodhatnak, amelyek Európában korábban ismeretlenek voltak.

"Teljesen mindegy, hogy mivel magyarázzuk, a lényeg, hogy az utóbbi 20-30 évben Európában magasabb átlaghőmérsékleteket mértek" - mondta Volker ter Meulen az EASAC elnöke, hozzátéve, hogy a magasabb hőmérsékleten jobban és gyorsabban terjednek a vírusok, baktériumok.

Ezzel együtt Európában meg fog jelenni az a szúnyog, amely a sárgaláz, a nyugat-nílusi láz, a dengue-láz vagy az agyvelőgyulladás terjedéséért felelős. Ez a rovar okolható például a chikungunya-láz (CHIKV) terjedéséért. A hányással, lázzal járó vírusfertőzés az ízületeket támadja meg, és Európában már több mint 200 embert betegített meg.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×