2028-ban megnyílhat Oroszországban, az irkutszki régióban egy új aranybánya. A Szuhoj Log nevű lelőhel a világ egyik legnagyobb feltáratlan aranykészlete, a becslések szerint körülbelül 1350 tonna arany rejtőzik a föld alatt. Ez közel 15-szöröse Magyarország teljes aranytartalékának. A beruházás fejlesztési költsége mintegy 6 milliárd dollár.

Már kiépítették a külső energia-infrastruktúra egy részét, elkészültek az első létesítmények, az üzemanyagraktár, a munkásszállások, készül az úthálózat, a belső energiarendszer és a logisztikai háttér kiépítése. Az első feldolgozóüzem 2028-ban kezdhet működni. A bánya a tervek szerint évente körülbelül 34 millió tonna érc feldolgozására lesz képes, amelyből évi 2,3–2,8 millió uncia arany kitermelését várják. Ez nagyjából 70–87 tonna arany évente.

Mindezzel kapcsolatban Juhász Kristóf, a Conclude Befektetési Zrt. cégvezetője az InfoRádióban elmondta: Oroszország ma a világ második legnagyobb aranykitermelő országa, 300-330 tonnás éves teljesítménnyel. Az első helyen Kína áll 400 tonna körüli termelésével, és utána jön Ausztrália, Kanada, és Indonézia is nagyon feljövőben van. Hozzátette:

egy szibériai aranybányát megnyitni talán még nehezebb, mint bárhol máshol a világon.

Ha felszíni bányáról van szó, és az oroszoknál jellemzően ilyen bányákat nyitnak, akkor azzal kell számolni, hogy szeptembertől április-májusig áll a termelés, hiszen mínusz 30-40-50 fokok vannak, és egyszerűen megfagy a föld, nincs az a gép, ami átvágja. Globálisan is megfigyelhető télen egy visszaesés az arany kitermelésében, ami egyébként tavaly rekordot ért el: 5002 tonna volt az arany kínálata, és ezzel megegyező volt a kereslet az aranyra – mondta a szakember.

A magas árak fényében ugyan bővül némileg az aranykitermelés, de korántsem akkora mértékben, mint amit a tavaly 45-50 százalékkal emelkedő aranyárfolyam indokolna. Emlékeztetett: mindössze egy százalékkal nőtt az aranybányák kitermelése 2025-ben, és két százalékkal globálisan a reciklikáció, vagyis a tört arany visszaváltásokából, visszaolvasztásából származó arany-újrahasznosítás.

Egy aranybányát megnyitni 10-15-20 éves projekt. Ahogy szigorodnak a környezetvédelmi előírások, úgy drágul és válik bonyolultabbá egy aranybánya-projekt, vagy igazából bármilyen bányaprojekt. A Szuhoj Log nevű terület most a feltárási fázisban jár, tehát még nem fordult valóban termőre a Polyus beruházása – mondta, hozzátéve, hogy ez egyébként a világ negyedik legnagyobb aranybányacége, de mint orosz cég, lényegében csak keleti államoknak tud aranyat eladni.

„Úgy értesültünk, hogy az orosz jegybank előszeretettel vásárolja fel az országban kitermelt aranyat és a felesleget. És amit nem vesz meg az orosz jegybank, amivel a devizatartalékait tudja növelni, azt Kína, Kazahsztán, India, egyéb országok irányába tudja eladni bármelyik orosz bányavállalat.

De most szankciók alatt áll az Oroszországból származó arany, tehát függetlenül attól, hogy milyen tulajdonú az a cég, akár amerikai aranybánya is lehetne Szibériában, az sem tudná eladni az Oroszországból származó aranyát a londoni aranypiacon,

a fizikai arany fő ütőerén, mert nem fogadják be az Oroszországból származó aranyat” – magyarázta a szakértő.

Az orosz-ukrán háború kitörésekor kivetett szankciók miatt azonnal lekerültek az oroszországi finomítók a Good Delivery-listáról, így semmilyen Oroszországban gyártott arany, ezüstplatina vagy palládium termék nem kerülhet be a svájci finomítók által uralt piacra, amíg nem áll helyre a geopolitikai helyzet, vagy nem jön egy enyhülés a Nyugat és a Kelet között. (A Good Delivery egy minősítés, amelyet a Londoni Aranypiaci Társaság, a The London Bullion Market Association, LBMA alkalmaz az arany- és ezüstpiaci szereplőkre. Az ilyen minősítésű gyártók termékeit világszerte korlátozások nélkül forgalomba lehet hozni – a szerk.)

Juhász Kristóf szerint az kérdéses, hogy a beinduló szibériai kitermelés mennyiben változtatná meg az arany árát. A Polyus 1300 tonna aranytartalékot közölt a területre vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy ha eléri a csúcstermelést, a 80 tonna/évet az aranybánya, akkor is az éves globális aranykitermelés mindössze másfél százalékát fogja adni ez a szibériai terület. Közben fognak leállni más, jelenleg üzemelő bányák, illetve nagyon lassan halad az új bányaterületek feltárása, engedélyezése, ezért

még egy ilyen nagy, nemzetközi szinten is kirívó bányaprojekt sem tudja egymagában jelentősen módosítani az arany világpiaci árfolyamát

– értékelt Juhász Kristóf, a Conclude Befektetési Zrt. cégvezetője az InfoRádióban.