Ez a nehézségi erő, a vízsűrűség és a tengeráramlatok helyi tényezőinek, illetve azok kombinációjának lehet az eredménye négy különböző új tanulmány szerint, amelyek mindegyike a jégmezők olvadásának következményeit igyekezett felmérni. A nemzetközi tudóscsoportokban többek között a torontói egyetem, a floridai állami egyetem, az angliai Bristol egyeteme és az amerikai Colorado államban, Boulder városában lévő országos légkörkutató központ szakemberei vettek részt.

Miközben a tudósok előrejelzéseik pontosításán dolgoznak, New York megpróbálja kikísérletezni, hogyan alkalmazkodhatnak a tengerparti nagyvárosok a következő száz év éghajlati változásihoz. A hosszú távú tervek készítőinek azonban figyelembe kell venniük, hogy a legnagyobb amerikai város átépítése hatalmas költséggel járna, viszont az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzések bizonytalanok.

"Nem hozhatunk sok milliárd dolláros döntéseket feltételezések alapján" - mondja Rohit Aggarwala, a város hosszú távú tervezési igazgatója. Mindazonáltal tengerkutatók és várostervező mérnökök a viharok idején elképzelhető dagályhullámok lehetőségére gondolva fontolgatják, nem kellene-e New York alacsonyabban fekvő pénzügyi negyedét, kikötőjét, erőműveit és metróját olyan vihargátakkal védeni, mint amilyen Londonban, a hollandiai Rotterdamban vagy az oroszorszgi Szent Péterváron épült.

A New York-i kikötő körül elképzelhető több milliárd dolláros védőrendszer mérnöki koncepcióit éppen a napokban vitatta meg a H209 Water Forum elnevezésű nemzetközi konferencia, amelyet a Henry Hudson alapítvány szervezett.

Világszerte 40 ország óvja földjét gátakkal és tengeri védművekkel. A holland tengerpart védlétesítményei olyan nagyok, hogy a világűrből is észlelhetők. Az olasz Velence körül a mérnökök 7 milliárd dollár értékű gátat emelnek, hogy megvédjék a dagályoktól, amelyek évente száz alkalommal öntik el a város egyes részeit.

New Orleans-ban megkezdődött a munka a hurrikánok keltette hullámok ellen védő 700 millió dolláros gát építésén. Kaliforniában 14 milliárd dollárba kerülhet a csaknem kétezer kilométer hosszú városi partvonal megerősítésére szolgáló védművek létrehozása és évi 1,4 milliárd dollárba azok karbantartása - mutatta ki egy márciusi jelentésében a Pacific Institute.

Ezek a városi területek azonban a tengerszinten vagy az alatt fekszenek, jobbára süllyedő talajon. New York legnagyobb része a tengerszint fölött található, de földalatti hálózata, telekommunikációs kábelei, üvegszálas hálózata, csőrendszere és energiarendszere nem.

"Olyan sok minden van a föld alatt, hogy egy áradás komoly gazdasági következményekkel járna" - mondta a lapnak Piet Dircke, az Arcadis nevű tervezőiroda városi vízgazdálkodási tanácsadója.

Az Arcadis egyike annak a négy irodának, amely tervezetet dolgozott ki egy vihargátra. Ilyen tervből azért is létezik most is több, mert egyes mérnökök szerint az amerikai metropoliszt már katasztrofális viharhullám fenyegeti. "A vihar okozta tengerszint-emelkedés nem a globális felmelegedéssel függ össze" - mondja Dennis Padron, akinek Halcrow Inc. nevű cége részt vett egy több mint 20 kilométer hosszú vihargát tervezésében Szentpéterváron. "Akár holnap is bekövetkezhet".

Bizonyos feltételek mellett egy hurrikán akár tízméteres viharhullámot is előidézhet és több mint három négyzetkilométeres területet is elönthet New Yorkban. Ha a sarki jégtakaró olvad és a tengerszint emelkedik, ennek a kockázata nő.

"Ha a tengerszint 50 centivel megemelkedne, Manhattan peremét évente húszszor öntené el a víz" - mondja Douglas Hill mérnök szakértő. "Olyan lenne ez a rész, mint Velence".

Persze New York manapság is csak ritkán száraz. Ma is naponta több mint 50 millió liter vizet szivattyúznak ki a város metróalagutaiból. A hatóságok nemrég 400 millió dollárért vásároltak új, nagyobb teljesítményű szivattyúkat. Tavaly a város magasítani kezdte az utcai lefolyórostélyokat, dekorációnak vagy kerékpárállásnak álcázva azokat, hogy megakadályozza a viharok idején a víz betörését a metróba.

Tavaly nyár óta a várostervezők azt szorgalmazzák a szövetségi, állami és regionális ügynökségeknél, hogy a rutinszerű karbantartás során fokozatosan erősítsék meg a sérülékeny elemeket.

Felülvizsgálják az építési szabályokat, az áradás által fenyegetett részeken megépítik a legszükségesebb védőberendezést és leltározzák a veszélyeztetett infrastruktúra-elemeket. A nagy probléma a telektulajdonosok magatartása: ők jobbára még egy biztosítékot sem hajlandók áthelyezni máshová a veszélyövezetből - ilyen körülmények között vihargátakról beszélni még kissé korainak tűnik - írta a The New York Times.