Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Az ösztrogén hatásos lehet az öregedés ellen

Az ösztrogén a bőrön használva sikeresen ellensúlyozhatja az öregedés egyik legfőbb következményét - állítják kutatók.

Kutatók kiderítették: a női nemi hormon külső alkalmazása stimulálhatja a kollagén-termelést - ez az a vegyület, amely a bőr teltségét és rugalmasságát okozza, de az évek előrehaladtával gyengül.

Ahogy gyengül és mennyisége a szervezetben csökken, megjelennek a nők rémálmai: a ráncok.

A kollagént a kozmetikai ipar is használja, méghozzá töltőanyagként, hogy eltüntessék az apróbb ráncokat, és megtalálható a krémek összetevői között is.

Tudósok most azt állítják: megtalálták a módot arra, hogyan lehet stimulálni a test saját kollagén-termelését.

A női nemi hormon egyik aktív fajtáját, az ösztradiolt alkalmazták a bőrön 70 férfinél és nőnél, akik átlagéletkora 75 év volt. Az anyagot két héten keresztül minden nap háromszor felvitték a bőr azon részére, amelyet kevésbé érint a nap (például csípő), és arra is, ahol fokozottan ki van téve a nap káros sugarainak (mint például az arc).

A naptól védett területen jelentős mértékben feljavult a kollagén-termelődés, de ilyen fejlődést nem észleltek a nap által már károsodott bőrben. Kutatók szerint ugyanis a nap káros sugarai gátolhatják a szervezet kollagén-termelő képességét.

A test bizonyos részein (karok, arc) az úgynevezett "fényöregedése" figyelhető meg: a nap ultraibolya sugarai a bőrt láthatóan öregebbé teszik.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×