Infostart.hu
eur:
355.87
usd:
308.09
bux:
132365.76
2026. június 10. szerda Gréta, Margit

Hackerek támadtak az ősrobbanást modellező szupergyorsítóra

"Lehúzzuk a nadrágotokat, hogy ne akkor rohangáljatok meztelenül, amikor valódi támadás érkezik" - írták a behatolók a szupergyorsító honlapján. A behatolók nem okoztak kárt, de csupán egy lépésre voltak attól, hogy átvegyék az irányítást a világegyetem keletkezését modellező berendezés felett.

Sérülékeny a tudománytörténet eddigi legnagyobb szabású kísérletét levezénylő Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) informatikai rendszere - mutattak rá a nagy hadronütköztető gyűrűt (LHC) ellenőrző egyik alrendszert feltörő hackerek.

"Lehúzzuk a nadrágotokat, hogy ne akkor rohangáljatok meztelenül, amikor valódi támadás érkezik" - áll a magát The Greek Security Team, Group 2600-nak nevező csoport üzenetében, amely a világegyetem keletkezését modellező berendezés Comact Muon Solenoid detector (CMS) elnevezésű alrendszerének honlapján jelent meg.

Az incidens közvetlenül a részecskegyorsító beindítása után a múlt héten szerdán történt. "A behatolók nem okoztak kárt. Úgy tűnik, fel akarták hívni a figyelmet arra, hogy a CERN hálózatába is be lehet törni" - nyilatkozott James Gillies, a genfi kutatóintézet szóvivője.

A The Daily Telegraph című brit napilap beszámolója szerint a támadók "csupán egy lépésre voltak attól, hogy átvegyék az irányítást az CMS felett". Az oldal - www.cmsmon.cern.ch - azóta elérhetetlen. A CMS az egyik abból a négy ellenőrző rendszerből, amely figyelemmel kíséri a svájci-francia határvidéken 27 kilométeres köralagútban haladó protonnyalábokat.

James Gillies hangsúlyozta, hogy a CERN oldalai rendkívül népszerűek, a támadást megelőző napon például 1,4 millió e-mailt kaptak, amelynek 98 százaléka levélszemét volt.

A 6,4 milliárd eurós (1530 milliárd forintos) kutatási projektben csaknem kétezer tudós vesz részt. A kísérletek során, amikor a szupergyorsítóban ütköztetik a csaknem fénysebességgel száguldó protonnyalábokat, a kutatók egyfajta "mini-ősrobbanást" kívánnak létrehozni. Szerintük ugyanis 13,7 milliárd évvel ezelőtt egy aprópénzérme-nagyságú objektum robbant fel, és ez indította el a folyamatot, amely a csillagok és bolygók kialakulásához, és az élet megszületéséhez vezetett.

A CERN kutatóinak legfőbb célja megtalálni az úgynevezett Higgs-bozont, amelyet gyakran "isten-részecskének" is neveznek. Peter Higgs skót fizikus 1964-ben jósolta meg a létét egy olyan részecskének, amely képes tömeget adni más részecskéknek, és így végső soron lehetővé tette az univerzum létét.

Címlapról ajánljuk
Mik meg nem történnek! Egy kutya kihúzta a bokor aljáról a vb-trófeát
vb-sztorik

Mik meg nem történnek! Egy kutya kihúzta a bokor aljáról a vb-trófeát

A csütörtökön kezdődő észak- és közép-amerikai labdarúgó-világbajnokság előtt az Infostart felidéz néhány különleges epizódot a tornák történetéből. Nem elsősorban olyanokat, amelyek az eredményekhez, a pályán történt eseményekhez kapcsolódnak, inkább olyanokat, amelyek mégis jellemzőek és emlékezetesek. Ezúttal 1966 a téma, az angolok eddigi egyetlen aranyérmét hozó futball-vb, amely után kis híján nem tudták átvenni a Rimet-kupát.

Pénteken érvénybe lép a migrációs paktum – Nemcsak Magyarország görget maga előtt tartozásokat

Nemcsak a fizikai infrastruktúra kialakítása okoz gondokat több uniós tagországnak, hanem a jogi átültetés kapcsán is jelentkeznek bizonyos gondok – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet igazgatója az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktumáról. Marsai Viktor figyelmeztetett: ha a magyar kormány nem lesz hajlandó végrehajtani a paktum kötelezően előírt intézkedéseit, akkor a napi egymillió eurós bírság továbbra is „ketyegni fog”, sőt akár még kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarországgal szemben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.10. szerda, 18:00
Gál Katalin
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnök-igazgatója
Árokszállási: Magyarország nem 2030-ra, hanem csak 1-2 évvel később áll majd készen az euróra

Árokszállási: Magyarország nem 2030-ra, hanem csak 1-2 évvel később áll majd készen az euróra

Kármán András pénzügyminiszter céljánál csak 1-2 évvel későbbre valószínűsíti az eurózónába való belépést Árokszállási Zoltán, az MBH vezető elemzője, aki a tartósan 2 százalékos infláció elérését tartja a legnagyobb kihívásnak. A vagyonadó mindössze a GDP 0,3 százalékának megfelelő bevételt hozhat a költségvetésnek, "ha nagyon jól csinálják", miközben jelentős kockázatokat hordoz. A forint árfolyama tartósan a 360-as szint körül alakulhat, 2027-re is erre számítanak. A vendégmunkások behozatalának részletes stopja egy-két éve, feszesebb munkakerőpiac mellett húzós lépés lehetett volna, most kevésbé, és a magyar bérszínvonal indokolhatja a lépést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×