A Chicagói Egyetem kutatói az elszigetelten élő hutterita (régi magyar nevén habán) közösséget vizsgálták.

A hutterita vallási csoport a protestantizmus egyik ágából, az anabaptizmusból vált ki, tagjai 1874-ben érkeztek az Egyesült Államokba, és kis mezőgazdasági közösségekben telepedtek le Dél-Dakota területén. A hutteriták egymás között házasodtak, így könnyen azonosíthatók a rokonsági kötelékek. Körükben igen sokan szenvednek asztmában.

A chicagói kutatók az úgynevezett CH3L1 génre összpontosítottak, amely befolyással van az asztmával kapcsolatba hozható specifikus vegyület szintjére.

A gén egyik változata növeli a vegyület szintjét, míg a másik csökkenti, ezáltal megvédi a szervezetet az asztma kialakulásától - derítették ki a tudósok.

"Ez a legfontosabb genetikai felfedezés, amely a hutterita közösségben éveken át végzett anyaggyűjtésen alapul" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Carol Ober.

Mint kifejtette, a közösség vizsgálata rendkívüli lehetőséget biztosít a megbetegedés genetikai alapjainak megértéséhez. A kutatók óriási adathalmazt gyűjtöttek össze, amelynek az elemzése további felfedezéseket tesz majd lehetővé.

A kutatók reményei szerint a gén azonosítása új asztma elleni gyógyszerek kifejlesztését teszi lehetővé. Az Egyesült Államokban több mint 22 millió ember szenved az asztmától.