Granasztói György az urbanizációról elmondta: rendkívül izgalmas témáról van szó, mert egyszerre lehet megérteni saját korunk különlegességét, és azt, hogy miért nélkülözhetetlen a város.

A történész emlékeztetett arra, hogy a városi népesség növekedése drámai gyorsasággal ment végbe az ipari forradalomtól kezdve.

Az ENSZ idei világnépesedési jelentése szerint jövőre először fordul elő a történelemben, hogy a világ népességének több mint fele - körülbelül 3,3 milliárd ember - városokban él majd.

Új kihívást jelent az emberiség számára, hogy ma adott nagyságú területen sokkal több ember lakik, mint bármikor korábban - hangsúlyozta a szakember.

A magyarországi jellemzők közül Granasztói György kiemelte a városok közötti jelentős távolságot, amely még azután is fennmaradt, hogy az utóbbi tíz-tizenöt évben sok faluból lett város.

Sajátosság a tengertől való távolság is, mert a kultúrák tengeri terjedése teljesen más, mint a kontinentális - tette hozzá.

A történész kérdésre válaszolva elmondta: nem hisz a gyors klímaváltozásban, mert a történelem ismer hasonló periódusokat. Vannak furcsa jelek, de hasonlók máskor is előfordultak, és utána visszaállt a rendszer az eredeti állapotába.

Granasztói György szerint az urbanizációt ma elsősorban az az elképesztő gyorsaság határozza meg, amellyel az emberek kapcsolatba képesek kerülni egymással, egyrészt a virtuális térben, másrészt fizikailag is, mivel Európában már kialakult egy olyan gyorsvasúti rendszer, amely alternatívája a fapados légi járatoknak.