"A játékelmélet megváltoztatta a világot" - mondta az InfoRádiónak az elmélet egyik kidolgozójaként közgazdasági Nobel-díjjal jutalmazott Aumann professzor.

A közgazdasági kutatások többségét a játékelmélet segítségével végzik. De nemcsak a közgazdászok használják - tette hozzá -, hanem a külpolitikai szakértők, politikatudománnyal foglalkozók, a biológusok és a számítógépes szakemberek is.

Kevesen gondolnák, hogy a mindennapi életben is hányszor találkozunk a játékelmélettel, például az árveréseken.

A mobiltelefonok elektromágneses spektrumának árverését az amerikai kormány 12 évvel ezelőtt tartotta. A becslések szerint félmilliárd dollár bevételt vártak, de felfogadtak egy játékelmélettel foglalkozó matematikust, hogy tervezze meg az árverést, és a bevétel 45 milliárd dollár lett - hangsúlyozta a professzor.

A másik lehetséges alkalmazási terület, amelyről mostanában sokat beszélnek, a veseátültetések megszervezése; ez, szintén sokkal eredményesebbé tehető a játékelméleti módszerekkel.

Sok embernek van veseátültetésre szüksége, és egyre többen vannak, akik találnak élő donort - magyarázta. A játékelmélettel össze lehet "passzítani" a donorokat a betegekkel, és menedzselni lehet a többes cseréket is.

Játékelmélet és koalíciókötés

Ugyanez a helyzet a politikában. A választások szabályozásában éppen játékelméleti számítások alapján tudjuk, hogy ha kettőnél több a jelölt, akkor a választás lebonyolítása mindig problémás, de a játékelmélet egyúttal a megfelelő megoldások kidolgozására is alkalmas - csakúgy, mint a kormánykoalíciók megkötésénél.

Aumann professzor már a Nobel-díj átvételekor tartott előadásában a háborúk játékelméleti és tudományos tanulmányozására hívta fel a figyelmet.

"Nem lehet a háborúkat elkerülni egy-egy konfliktus helyi rendezésével" - hangsúlyozta Robert Aumann, aki szerint a háború nem egyszerűen őrültség, hanem racionális eszköz, amellyel az emberek a céljaikat próbálják elérni.

"Ha így állunk hozzá, elkezdhetünk gondolkozni azon, hogyan kerüljük el a háborúkat, míg ha csak őrültségnek tartjuk, nem tudunk szembenézni vele. Ott tartunk ma a háborúk, mint a rákbetegség megértésében, és ez nem túl jó. De ahogy vannak rákkutató intézeteink, úgy kellene, hogy legyenek háborúkutató intézeteink is" - hangsúlyozta Robert Aumann.