Az aerogél olyan, mint az 1930-as éveknek a bakelit, a '80-asoknak a szénszál, vagy a '90-eseknek a szilikon.

Az anyagot 1931-ben fedezte fel egy amerikai kémikus, első változatai azonban meglehetősen törékenyek voltak, előállításának költségei pedig meglehetősen magasak.

Néhány évvel ezelőtt a NASA felfigyelt az aerogélre, és a gyakorlati használati lehetőségeit kezdte vizsgálni.

1999-ben az űrkutatási hivatal Stardust nevű űrszondáját egy aerogéllel teli zsákocskával szerelte fel, hogy elcsípjen némi port egy üstökös csóvájából. Az eszköz rengeteg használható mintával tért vissza a Földre.

2002-ben egy, a NASA által alapított cég az anyag erősebb és rugalmasabb változatát fejlesztette ki. Ma azt kutatják, hogyan lehet az aerogéllel szigetelni azoknak az űrhajósoknak a szkafandereit, akik a tervek szerint 2018-ban a Marsra repülnek.

A vállalat egyik vezető kutatója, Mark Krajewski szerint már egy 18 milliméteres aerogélréteg is képes lesz megvédeni az asztronautákat a bolygón uralkodó hidegtől, akár a -130 Celsius-foktól is.

Az aerogélt - amely úgy készül, hogy a szilika gélből kivonják a vizet, majd gázzal, például szén-dioxiddal töltik fel - "fagyott füstnek" is nevezik.

Amellett, hogy remek szigetelőanyag, képes megvédeni a tárgyakat a robbanószerek roncsoló hatásától, és szivacsként működve fel tudja szívni akár a víz felszínén lebegő olajfoltokat is.

Az aerogélt kutató egyik tudós, Mercouri Kanatzidis szerint ez utóbbi képessége segíthet majd az esetleges tartályhajó-katasztrófák idején.

Az aerogélt már más vállalatok is kezdik maguknak felfedezni: az egyebek mellett sportszereket is gyártó Dunlop felhasználta teniszütők készítésénél.

Nemrég egy brit férfi, Bob Stoker a világon először ezzel az anyaggal szigetelte a házát, és azt mondja, a hatás hihetetlen: jóval kevesebbet kell fűtenie, mint eddig.

Az ilyen anyaggal bélelt eszközöket, remek hőtartó képességük miatt már a profi hegymászók is használják, de az aerogél megkezdte a divatvilág meghódítását is: Hugo Boss tervezett kabátokat, amelyeket ezzel bélelt.

Más kérdés, hogy a kollekciót vissza kellett vonni, mert a ruhák viselői túl melegnek találták azokat.

A kutatók szerint az anyag - amelynek, bár szilárd, 99 százaléka gázból áll - üreges, ha egyetlen köbméterét "legöngyölítenénk", akár egy focipályát is be lehetne vele borítani.