Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 14. szombat Matild

Az idei volt a legmelegebb év

Brit tudósok szerint 2005 volt az északi féltekén a legmelegebb év a rendszeres megfigyelések bevezetése óta. Globálisan 1998 után a második helyet foglalja el az idei év - írja a BBC brit közszolgálati médium. A szakemberek úgy vélik, ez a globális felmelegedés újabb bizonyítéka.

A brit Meteorológiai Intézet és a Kelet-Angliai Egyetem tudósai által végezett felmérés szerint az északi félteke átlaghőmérséklete 0,4 Celsius fokkal magasabb, mint tíz évvel ezelőtt.

Tudósok az északi és a déli félteke átlaghőmérséklete közötti különbséget azzal magyarázzák, hogy előbbin több a szárazföld, ami gyorsabban reagál az üvegházhatásra.

„Az adatok szerint az Atlanti-óceán északi féltekére eső része 1880 óta idén a legmelegebb” – fogalmazott a BBC-nek David Viner, a Kelet-Angliai Egyetem Klímakutató Részlegének munkatársa.

David Viner rámutatott: a hosszú távú trend egyértelmű emelkedést mutat, ami szerinte minden kétséget kizáróan az ember okozta globális felmelegedésnek köszönhető.

Nem mindenki ért azonban egyet ezzel a véleménnyel. A washingtoni Tudományos és Környezetvédelem-politikai Project munkatársa, a „szkeptikusok” egyik vezéralakja, Fred Singer szerint az adatokból nem lehet következtetéseket levonni.

„Ha valóban 2005 a legmelegebb év az északi féltekén 1860 óta, az semmi mást nem bizonyít, mint hogy 2005 a legmelegebb év 1860 óta az északi féltekén” – fogalmazott.

Fred Singer szerint az eddigieknél sokkal kimerítőbb vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy megállapíthassák: milyen mértékben felelős az ember a felmelegedésért.

Az 1860 óta vezetett mérések tanulsága szerint a tíz legmelegebb évből nyolc az elmúlt évtizedben volt.

Címlapról ajánljuk

Ők kaptak idén Kossuth- és Széchenyi-díjat

Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Meglepő tervvel ámítja a világot Elon Musk, a fizika törvényei azonban közbeszólhatnak

Meglepő tervvel ámítja a világot Elon Musk, a fizika törvényei azonban közbeszólhatnak

Az életünk egyre nagyobb részét meghatározó mesterséges intelligencia és a geopolitikai versennyé erősödő űrkutatás sokak szerint az emberiség jövőjének kulcsfontosságú területeit jelentik. A mindkét szektorban érdekelt Elon Musk nemrégiben megdöbbentő koncepcióban kapcsolta össze ezeket a szegmenseket: az elkövetkező években egymillió AI-adatközpontot hozna létre a Föld körüli keringési pályákon. Bár a tervek első hallásra sci-fi számba mennek, az űrbéli adatközpontok megvalósíthatóságáról már más vállalatok és kutatók is készítettek tanulmányokat az elmúlt években. De vajon technológiai szempontból mennyire reális, hogy mindez néhány éven belül megvalósuljon? Tényleg az energiahatékony AI elérésének alapvető lépéséről van szó, vagy több a technikai buktató, mint az előny?

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. március 14. 15:49
×
×