Kemény Dénes szerint az érmek zömét azok a sportolók szállították, akik a sportközvélemény számára nem voltak különösebben ismertek, illetve nem voltak éremvárományosok. „Akitől vártuk, azoknak egy része hozta, egy része nem, de ez mindig így szokott lenni” – fogalmazott. A férfi vízilabda-válogatott korábbi szövetségi kapitánya kiemelte: Szilágyi Áron és Kozák Danuta teljesítménye külön süvegelendő, hiszen nem egyszerű feladat három egymást követő alkalommal olimpiai aranyérmet nyerni kardban, vagy akár kajakban.

A női és férfi pólóválogatott eredményére kitérve Kemény Dénes azt mondta: a bronzérmek egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarország ott van a világ élvonalában, és a két válogatott beváltotta az előzetes éremesélyességét. „Nyilván

el lehetne gondolkodni, hogy lehetne-e esetleg az érem színe szebb, de azért egy olimpián dobogón állni mindenképp nagy eredmény, tehát a magyar vízilabda sport továbbra is rendben van,

és ránk mindig lehet számítani.” A szakember úgy látja, hogy évről évre egyre fontosabbá válik a sportban a kapus poszt, amit mi sem bizonyít jobban, hogy miután a két magyar hálóőr kiváló teljesítményt mutatott, sikerült is megnyerni a bronzmérkőzéseket. Megjegyezte, hullámzóan visszatérő, de nagyon fontos momentum, hogy a negyeddöntő során, amikor már csak nyolc csapat szerepel, három mérkőzésből csupán egy csapat fog háromszor győzni. Az, amely képes magát felturbózni. Kemény Dénes szerint teljesen normális, hogy egy győzelmet követően nehéz a következő mérkőzésre is a korábbihoz hasonló alázattal és tűzzel a medencébe ugrani. Aki viszont ezt meg tudja oldani, az nyeri a három meccset – magyarázta.

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakember a tokiói olimpiát összességében a moszkvai és a Los Angeles-i olimpiák sorába sorolja, amikor politikai okokból nem volt komplett az indulóknak a listája, amivel természetesen nem kívánja degradálni egyetlenegy szereplőnek sem az eredményét.

Csak abból kell kiindulni, hogy az elmúlt egy-másfél év során nemzetként nagyon eltérőek voltak a járványügyi óvintézkedések, illetőleg a belső szabályzatok, így nagyon sokféleképpen tudtak készülni a sportolók – magyarázta. Vagyis, miután 2020 január-februárban szembesültek a sportolók azzal, hogy nem mehetnek edzésre, illetve azzal, hogy amire négy évig készültek, elhalasztják, majd pár hónappal később, ősszel ismét különféle járványügyi szabályok következtek, az országonként nagyon eltérő felkészülést eredményezett – fogalmazott Kemény Dénes, megismételve: senki eredményét nem kívánja degradálni.