eur:
397.65
usd:
364.07
bux:
72504.23
2024. augusztus 2. péntek Lehel
Az algériai Imane Helif (j) és az olasz Angela Carini a 2024-es párizsi nyári olimpia női ökölvívótornája 66 kilogrammos súlycsoportjának nyolcaddöntőjében az Észak-párizsi Arénában 2024. augusztus 1-jén. Helifet a 2023-as világbajnokságról magas tesztoszteronszintje miatt kizárták.
Nyitókép: MTI/AP/John Locher

Falus András génkutató: Imane Helif állapota egyenértékű a biológiai doppinggal

A nők között bokszoló Imane Helif algériai olimpikon egy olyan genetikai eltéréssel született nő, akit a magas tesztoszteronszintje a férfiakéhoz mérhető fizikai adottságokkal ruházott fel. Az ügyben az InfoRádió Falus András Széchenyi-díjas immunológus professzort, génkutatót kérdezte.

A férfiaknak és a nőknek egyaránt van 22 pár kromoszómájuk és egy pár úgynevezett szexkromoszómájuk. Ez férfiaknál XY, a nőknél XX. Amikor a megtermékenyítés történik, az ivarsejtekben nem 22+1 pár, tehát 46 kromoszóma van, csak 22+1. Ha a spermiumban véletlenszerűen X van, akkor a női petesejtet megtermékenyítve egy XX, azaz egy kislány magzat jön létre. Ha véletlenszerűen a spermiumban egy Y-kromoszóma van, akkor egy XY, tehát fiú magzat fejlődik.

"Ez egy sor olyan élettani eltéréssel jár, ami egyértelműen a nemi kromoszómákban való eltérés miatt következik be. Egy sor fejlődési, hormonális eltérés jön létre, többek között az úgynevezett másodlagos nemi jellegek különbözőek, vagyis más lesz a nemi szervek, illetve az emlő fejlődése, de egy sor más eltérés is van" – magyarázta a tudnivalókat

Imane Helif ökölvívó esetéről elmondta: a külsődleges nemi szervek nőisége miatt egy olyan hölgy indulását engedélyezték a nők között, akinek Y-kromoszómája is van. Az ő hormonális állapota a férfi nemi hormonok szempontjából (például a tesztoszteron) jelentősen eltér az átlag női nemi hormonszinttől. Ez pedig

azzal jár, hogy az izmok fejlődése teljesen más.

Ezen genetikai eltérés gyakorisága a népességben 1-2 százalék körül lehet.

Paris, 2024. augusztus 1.
Az algériai Imane Helif (j), miután az olasz Angela Carini (b) feladta a 2024-es párizsi nyári olimpia női ökölvívótornája 66 kilogrammos súlycsoportjának nyolcaddöntőjében vívott mérkőzést az Észak-párizsi Arénában 2024. augusztus 1-jén. Helifet a 2023-as világbajnokságról magas tesztoszteronszintje miatt kizárták.
MTI/AP/John Locher
Az algériai Imane Helif (jobbra), miután az olasz Angela Carini feladta a 2024-es párizsi nyári olimpia női ökölvívótornája 66 kilogrammos súlycsoportjának nyolcaddöntőjében vívott mérkőzést az Észak-párizsi Arénában 2024. augusztus 1-jén. Carini sírva hagyta el a ringet és arról beszélt, hogy egészségét védve, az ütések ereje miatt nem folytatta a mérkőzést. MTI/AP/John Locher

Az érintettek tesztoszteronszintjében Falus András elmondása szerint az illető életkorától, a rendszeres fizikai edzés mértékétől és gyakoriságától függően sok tízszeres eltérések fordulhatnak elő azokhoz a nőkhöz képest, akiknek nincs ilyen kromoszómájuk.

"Ez olyan tulajdonképpen, mint egy dopping, csak ő nem kívülről, az edzője ravaszkodása révén kapja a férfiasító vagy a pillanatnyi teljesítményt valamilyen módon roboráló készítményt, hanem ő maga termeli. Versenyszerűen ez kimeríti a biológiai dopping fogalmát" – fogalmazott a Széchenyi-díjas immunológus professzor, génkutató.

(A nyitóképen: Az algériai Imane Helif – balra – és az olasz Angela Carini a 2024-es párizsi nyári olimpia női ökölvívótornája 66 kilogrammos súlycsoportjának nyolcaddöntőjében az Észak-párizsi Arénában 2024. augusztus 1-jén. Helifet a 2023-as világbajnokságról magas tesztoszteronszintje miatt kizárták.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Falus András génkutató: Imane Helif állapota egyenértékű a biológiai doppinggal

A nők között bokszoló Imane Helif algériai olimpikon egy olyan genetikai eltéréssel született nő, akit a magas tesztoszteronszintje a férfiakéhoz mérhető fizikai adottságokkal ruházott fel. Az ügyben az InfoRádió Falus András Széchenyi-díjas immunológus professzort, génkutatót kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.08.02. péntek, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Lukoil-ügy: az Európai Bizottság újra tárgyalt a magyar kormánnyal

Lukoil-ügy: az Európai Bizottság újra tárgyalt a magyar kormánnyal

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ismét megbeszélést folytatott a magyar energiaellátásról, különös tekintettel az orosz Lukoilra vonatkozó ukrajnai szankciókra és azok nyersolajszállításokra gyakorolt hatásaira. Dombrovskis biztosította Szijjártót, hogy az Ukrajnán keresztül Magyarországra és Szlovákiába irányuló olajtranzitokat nem érintik a szankciók, amennyiben a Lukoil nem a tulajdonosa az olajnak. A felek megállapodtak az együttműködés folytatásában, miközben Magyarország részletes dokumentációt nyújt be nyersolajszállítási szerződéseiről az Európai Bizottságnak, amely kész frissíteni elemzését az új információk alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×